<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!DOCTYPE rss [<!ENTITY % HTMLlat1 PUBLIC "-//W3C//ENTITIES Latin 1 for XHTML//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml-lat1.ent">]>
<rss version="2.0">
	<channel>
		<title>TriplexNews Környezetvédelem</title>
		<description>A www.triplexregio.net a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió hírportálja. Az oldal folyamatosan frissülő híradást ad a térséget érintő európai és euroregionális témákról. Az információkat a TriplexRegioNet saját hírügynöksége és nemzetközi újságíró-hálózata nyújtja.</description>
		<link>http://triplexregio.net/index.php?rovat=10678154449778</link>
		<image>
			<title>TriplexNews Környezetvédelem</title>
			<link>http://triplexregio.net/index.php?rovat=10678154449778</link>
			<url>http://triplexregio.net/images/triplex.gif</url>
		</image> 
		<language>hu</language> 
		
		<item>
			<title>Óriáshernyó bukkant fel a Békés Megyei kertekben</title>
			<description>A Békés megyei kertekben, mezsgyéken és füves területeken felbukkanó különös hernyó nem veszélyes az emberre. Sőt, később egy hatalmas, látványos éjszakai lepke válhat belőle. Ha szeptemberben egy vaskos, barna vagy éppen zöldes hernyó mászik elő a növények közül, nem biztos, hogy valamilyen veszélyes kártevővel van dolgunk. Könnyen lehet, hogy a folyófűszender, más néven szulákszender hernyója került szem elé. A különös állat egyik legfeltűnőbb ismertetőjele a teste végén található szarvszerű képződmény. Ettől sokkal félelmetesebbnek tűnik, mint amilyen valójában. Békés megyei kertészek elmondták, a folyófűszender Magyarország egész területén előforduló szenderfaj, és a nyár végén, kora ősszel különösen gyakran kerülhet szem elé. Békés vármegye meleg, mezőgazdasági területekkel, kertekkel, rétekkel és mezsgyékkel tarkított tájai kedvező környezetet biztosíthatnak számára. A faj életciklusának különlegessége, hogy ősszel rendszerint több példány látható belőle. A Magyarországra délről érkező folyófűszenderek tavasszal és nyáron jelennek meg, majd a nyár végén és ősszel a frissen kifejlődő újabb nemzedék miatt megszaporodhatnak. A hernyók júliustól egészen szeptember végéig fejlődhetnek. Ezért szeptemberben Békésben is nagyobb eséllyel találkozhatunk velük. Aki azonban csak a hernyót látja, még nem sejti, milyen látványos rovar lesz belőle. A folyófűszender Magyarország egyik legnagyobb szenderfaja. A kifejlett lepke nagyjából 8 centiméter hosszú lehet, szárnyai pedig jellegzetesen szürkésbarna, márványozott mintázatúak. Igazi különlegessége a repülési képessége. </description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17895763665892</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-09-16 16:32:46</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>Rekordszámú havasi lile állt meg a Kardoskúti-pusztán</title>
			<description></description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17895762975885</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-09-16 16:31:37</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>Meglepő eredmény született Dévaványán </title>
			<description></description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17890500365678</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-09-10 14:20:36</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>Bezöldült a kardoskúti Fehér-tó száraz medre</title>
			<description></description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17884297515585</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-09-03 10:02:31</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>A túzokok nyári túlélési taktikája</title>
			<description></description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17883588495527</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-09-02 14:20:49</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>A belterületi vadkár kérdése állt a vadászati továbbképzés középpontjában</title>
			<description></description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17881825605533</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-08-31 13:22:40</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>Több mint 100 ezer csemetét ültettek el</title>
			<description>Amíg a CsabaParkban kétszer 1,5 hektáron 24-25 ezer, addig Jaminában 13-15 hektáron több mint 100 ezer egyéves magágyi csemetét telepítettek tavaly. Opauszki Zoltán, Békéscsaba tanácsnoka, jaminai önkormányzati képviselő most arról számolt be, hogy az erdősítési, fásítási program hozományaként mikor is lesz erdő a Báthory és Pongrácz András sarkán lévő területen. 13-15 hektáron több mint 100 ezer egyéves magágyi csemetét telepítettek. Az erdősítési, fásítási program műszaki ellenőre korábban hangsúlyozta, hogy a telepítések során olyan fajokkal dolgoztak, amelyek viszonylag jól tűrik a szárazságot. Elegyes erdő kialakítására törekedtek azzal, hogy több mint tíz fajt telepítettek, többféle szilt, többféle juhart, többféle hársot, de a magyar kőris, a cser, a vadkörte és a madárcseresznye is szerepelt a listán. Frankó Róbert okleveles erdőmérnök elmondta, hogy az erdőtelepítéseknél azzal lehet számolni, hogy az első évben kipusztul az elültetett egyéves magágyi csemeték 20-30 százaléka. Jaminában annál is komolyabb veszteség várható, mint a Csaba parkban, nagyjából 40 százalékos, nem csak az aszály, a szárazság tett be, a talajviszonyok sem igazán ideálisak. A kivitelezőnek ezeket pótolnia kell. Békéscsaba környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka a Facebook-oldalán azt írta, hogy az elmúlt időszakban több kérdést is kapott a jaminai telepítéssel kapcsolatban, hogy a csemetékből mikor lesznek &#8222;fának látszó&#8221; fák, azok sokaságából pedig valódi erdő. Erdőt telepíteni egészen mást jelent, mint egy parkban vagy egy utca mentén előnevelt, több méter magas fákat elültetni, mondta Opauszki Zoltán jaminai önkormányzati képviselő. 10-15 év távlatában már a hétköznapi értelemben vett fiatal erdő rajzolódik ki a területen. Opauszki Zoltán kiemelte, hogy a növekedés üteme, mértéke függ a fafajoktól, a talajtól, a csapadéktól és az aszályoktól, valamint sok más körülmény egyéb körülménytől. Békéscsaba környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka azt írta a Facebook oldalán, hogy az erdősítési, fásítási program, azon belül pedig a jaminai telepítés azért lényeges, mert a fákkal növelik Békéscsaba fával borított területeit, mert a fák növekedésükkel egyre több port képesek megkötni, mert a fák kedvezően hatnak a mikroklímára, mert a fák élőhelyet teremtenek, és egy ma elültetett erdő értékét még évtizedek múlva is élvezheti a város.
</description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17877618755519</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-08-26 16:31:15</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>Madárritkaságok is szem elé kerülhetnek a nyári égbolton</title>
			<description>A Körös-Maros Nemzeti Park védett területei számos madárritkaságnak szolgálnak költő-, pihenő- vagy táplálkozóhelyül. Azonban nemcsak a védett területeken figyelhetnek meg ritka madarakat, néha ehhez elég csak az égre pillantaniunk. Augusztushoz érkezve már a legtöbb fészekből kirepültek a fiókák, a költőpárok végeztek idei utódnevelési kötelezettségeikkel. Ebben az időszakban már a déli irányba tartó vonulás is megkezdődhet számos faj esetén, illetve a fiatal, territóriummal még nem rendelkező példányok nagy távolságú kóborlásokba kezdhetnek. Így akár egészen ritkán felbukkanó madárfajok is megjelenhetnek hazánkban. Előfordulhat, hogy le sem szállnak, csak átvitorláznak az ország felett. Mindezek miatt érdemes lehet alaposabban kémlelni az eget a nyár végi időszakban. Igazából bárhol érdemes lehet lelassulni 1-2 órára, kiülni, vagy kifeküdni olyan helyre, ahol minél nagyobb felületet látunk az égboltból, és akár szabad szemmel, vagy egy kézi távcső segítségével megfigyelni az átrepülő, keringő madarakat. Sok nagytestű madárfajra jellemző, hogy a felszálló meleg légáramlatokat kihasználva köröznek fel nagy magasságokba. Egy-egy ilyen felszálló légáramlatban, úgynevezett termikben, akár több tíz ragadozó madár is megfigyelhető egyszerre. Egy városi parkból, az erkélyükről, vagy akár a saját udvarunkból is megfigyelhetik így a legnagyobb hazai ragadozó madarakat, parlagi és rétisasokat, vagy egerészölyveket, vörös vércséket. Sőt, olyan ritkaságok is szem elé kerülhetnek ilyenkor a légtérben, mint a törpesas, a békászó sas, a kígyászölyv, vagy az Európában előforduló keselyűfajok, melyek sokszor valóban csak a légterünket érintik.
</description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17877617915506</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-08-26 16:29:51</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>Példátlan aszály és oxigénhiány az Élővíz-csatornán</title>
			<description></description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17871249724891</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-08-19 07:36:12</pubDate> 
		</item>
		
		<item>
			<title>Csaknem nyolcvan pár kanalasgém költött a Kis-Sárréten</title>
			<description>Két helyszínen, összesen 77 pár kanalasgém költött idén a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. A párok döntő többsége sikeresen felnevelte fiókáit.  </description> 
			<link>http://triplexregio.net/index.php?lang=hu&amp;hirek=1&amp;hirbox=17866315744885</link> 
			<author>TriplexNews</author> 
			<pubDate>2026-08-13 14:32:54</pubDate> 
		</item>
		
	</channel>
</rss>
