Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
A karácsonyi ünnepkör története
|
 Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen az ősi hagyományok szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak. A karácsonyt, amelynek latin neve Natalis Domini, Az Úr születése, a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én ünnepli. Világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, és az otthon napja. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, s ennek időpontja, amelyet Dionysius Exigius apát számított ki az 5. században, lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio, megtestesülés, más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun, átlépő igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a „két karácsony” kifejezés is: a „nagykarácsony” napja december 25., a „kiskarácsony”, vagyis az újév napja január 1. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re. Az abban a korban népszerű Mithrász-kultuszban ugyanezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmet, amely alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténységnek a pogány ünnep ellensúlyozására, egy új eszmeiséggel való felváltására. Karácsony napját négyhetes adventi, Úrjövet időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak. E szokás nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise, az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi, Rómának és a világnak szóló áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus szüleivel, Máriával és Józseffel. A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.
|
|
|
|
|
Négy nemzetiségi díjat nyújtottak át Kétsopronyban
|
 A nemzetiségek napja alkalmából tartottak díszünnepséget Kétsopronyban. A vármegyei és a helyi önkormányzat rendezvényén több kitüntetést is átadtak. Díjat vett át Takács Istvánné, Krajcsovics Hajnalka, Táth János és Zsigmond Károly. Soltész Miklós államtitkár beszédében ismertette, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben a nemzetiségek kapcsán 6,2 milliárd forint támogatás érkezett a térségbe. Itt a nemzetiségek tudnak egymás sikereinek örülni, együtt élnek, közösen dolgoznak, mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány együttműködik mind a kilenc nemzetiséggel, akik maguk rendelkeznek a sorsukról, az oktatás, a kultúra, a civil szervezetek területén rengeteg eredményt értek el az elmúlt évtizedekben. A fejlődést meg lehet tapasztalni, óvodák, iskolák, templomok, kulturális intézmények újultak meg. Az elmúlt tizenkét évben több mint 3200 támogatás érkezett a térségbe a nemzetiségekkel kapcsolatban, építkezésekhez, épületek fenntartásához, működésre. A 6,2 milliárd forint 42 település 51 nemzetiségi önkormányzatához futott be. Hozzátette, hogy az összefogás mögött személyek állnak, akik mindent megtesznek a nemzetiségi közösségekért.
|
|
|
|
|
A katolikus óvodában már az utolsó adventi láng is fellobbant
|
 Orosházán az Eötvös József Katolikus Óvodában vidám hangulatban telik az advent. A gyerekek és az óvónők is nagyon várják már a közelgő karácsonyt. A negyedik gyertya meggyújtásakor közös énekekkel és ünnepi műsorral készültek. Az intézmény emellett a Katolikus Karitász jótékonysági programjához is csatlakozott. November végén díszítették fel az udvarukon az adventi koszorút az Eötvös József Katolikus Óvoda Margaréta csoportjának gyermekei, szüleik, az intézmény óvónői és dajkái. Mivel négy gyertya van az adventi koszorún és az óvodának is négy csoportja van, így a díszítést követően lehetőség nyílt arra, hogy minden csoport előadhasson egy-egy kisebb ünnepi műsort a gyertya gyújtáskor. A gyerekek egy történetet is meghallgathattak az adventi ünnepek történetéről, hagyományairól. Egészen 1839-ig repültek vissza az időben, ekkor született meg az advent gondolata egy német evangélikus lelkész fejében, aki szívügyének tekintette az árva és nehezebb sorsú gyermekek megsegítését. Az adventi koszorún az első, hitet jelképező, a második, reményt jelképező, valamint a harmadik, örömet jelképező gyertya után a negyedik is lángra lobbant a katolikus óvoda udvarán. Az intézmény is csatlakozott a Karitász Angyalbatyu nevű jótékonysági programjához. Az elmúlt napokban ők is több ajándékcsomagot gyűjtöttek össze a rászorulóknak. Az óvoda mellett az iskola és a plébánia voltak a kezdeményezés orosházi gyűjtőpontjai. A gyerekek izgatottan várják már a karácsonyt és a Jézuskát.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
