Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Karácsony második napja van
|
 A karácsony hivatalosan december 24-től december 26-ig tart. Azt körülbelül tudjuk, hogy mit ünneplünk december 24-én és 25-én. De mit ünneplünk december 26-án? Azt például tudjuk, hogy a pogányok körében december közepe a téli napforduló ünnepét jelentette. December 21-től kezdve ugyanis rövidülnek az éjszakák, így az ókorban ekkor ünnepelték nagy vigasságok közepette a nap visszatérését, az élet és a fény győzelmét a halál és a sötétség felett. Emellett az ókori Rómában ekkor tartották Szaturnusznak, a földművelés istenének fesztiválját, valamint december 25-én ünnepelték Mithrásznak, a felkelő nap istenének a születésnapját. A keresztény egyház később ugyanezt a napot, december 25-ét tette meg Jézus születése napjául is, bár a próféta születésének igazi időpontjáról nincsenek információink. Egyesek szerint január 6-án, Vízkeresztkor, mások szerint november 25-én, vagy éppen december 20-án látta meg a napvilágot, megint mások pedig tavaszra, április-májusra teszik a születésének napját. Ez utóbbi vélemények a 75 évente megjelenő Halley-üstököshöz kötődnek, ami Krisztus születése körül csak i.e. 12-ben jelent meg az égbolton, és ezen elméletek szerint ez lehetett a híres Betlehemi csillag, ami a napkeleti bölcseket a jászolhoz vezette. A néphagyományban István napja az egészség- és termésvarázslás napja. A magyar népszokás szerint ezen a napon régen a nőtlen és házas emberek együtt jártak házról-házra és köszöntőket mondtak termékenység és a párokat összehozó varázslás céljával. A gazdának a regölés keretében minden jót kívántak, a lányokat és legényeket pedig "összeénekeltették". A regölés fő időpontja december 26., István vértanú napja volt, akinek alakja a népi emlékezetben egybeolvadt a magyarok első királya, István alakjával. December 26-án, Szent István napján a legények felköszöntötték a falu Istvánjait. A magyar folklórkutatás a regölést tartja a magyarság egyik legarchaikusabb népszokásának. Angliában szintén neves nap december 26., ez már csak Boxing Day-ként, magyarul Dobozoló napként emlegetik. Karácsony másnapjának reggelén szokták átadni, és kicsomagolni, kidobozolni az ajándékokat, és ekkor szoktak a családtagok is összegyűlni az ünnepi asztal körül. December 26-át az angolok egyúttal Bank Holiday-ként is nevezik, amikor is a bankok és az irodák zárva tartanak, az üzletek viszont egészen horribilis leárazásokkal, akár 80%-os árleszállítással várják a vásárló kedvű polgárokat a bevásárló sugárutakon. Egyszóval december 26-án is van mit ünnepelni mind a vallás, mind a hagyomány, mind pedig az idegen kultúrák szempontjából. December 26. mindezzel együtt leginkább a pihenésé és a családé. Az a nap, amikor nagyokat eszünk, nagyokat beszélgetünk, hogy aztán nagyot pihenjünk és rájöjjünk, eltelt egy újabb karácsony és 5 nap múlva, egy újabb esztendő is.
|
|
|
|
|
December 25.-én ünnepeljük a Karácsonyt
|
 A december 25.-i karácsonyunkat az első három század keresztényei nem ismerték, Jézus születése utáni évszázadokban még csak említést sem tesznek Krisztus születéséről. Ami ezt a napot különlegessé tette a pogány Római Birodalomban, az a Nap imádásának szentelt ünnep volt. Egészen a negyedik század elejéig az egyház vízkereszt ünnepén, a mai naptárunk szerint január 6-án, az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát ülte meg. Január hatodika a pogányoknál a Dionüszosz-ünnep napja volt, emellett Ozirisznek szentelt nap is volt, és úgy tartották, hogy a Nílus vize is különös csodaerővel telik meg ezen a napon. A január 6-án tartott keresztelési ünnep meghonosodott a Kelet hivatalos egyházában, noha az, bár harcolt az eretnekek ellen, mégis más egyházi szokásokat is átvett tőlük. A január 6-án tartott ünnep ezután vált Jézus születésének és keresztelésének ünnepévé is a negyedik század elejére. Egyiptomi, szír és palesztin források támasztják alá ennek a kettős ünnepnek a meglétét és azt, hogy nagy jelentőségű esemény volt. Mindhárom forrásból kiderül, hogy fontos szerepe volt a fénynek. Már a pogányok is a nappal meghosszabbodását ünnepelték ezen a napon. Az epifánia ünnepén pedig a sötétséget elűző Krisztus és Krisztus, mint a világosság belépése a sötétségbe jelenik meg. A 325-ös nicaeai zsinaton több korábbi tant is elutasítottak. Többek között elítélték azt a tant, hogy Jézus születésekor nem maga Isten lett emberré, és azt is, hogy Jézust csak a kereszteléskor adoptálta Isten. Ennek következtében a konkrét dátumtól függetlenül fontossá vált, hogy különváljon a születés és a keresztelés ünnepe. Ezt követően jelent meg az a gondolata, hogy a születésünnepet az epifániától elkülönülve tartsák meg. A 4. század elejére jutott el az ősi epifániaünnep Keletről Nyugatra, Rómába is. Történelmi forrásokból annyit tudunk, hogy 336-ban december 25-én ünnepelték Krisztus születése napját, sőt már előtte Nagy Konstantin idejében is. A dátum megjelölésében fontos szerepe lehetett annak, hogy a pogányoknak különlegesen fontos ünnep volt a december 25. Ekkor tartották a Napisten ünnepét, és tudjuk azt is, hogy Nagy Konstantin császár tudatosan törekedett arra, hogy a Nap-kultusz és a Krisztus-kultusz összekapcsolódjon. Augusztinusztól és Leó pápától is vannak utalások arra, hogy felszólítják a népet: ne a Nap születését ünnepeljék, hanem Krisztusét december 25-én. A forrásokból tehát következtetni lehet arra, hogy az egyház ismerte ennek a napnak a pogány jelentőségét. December 25-én ünneplik a karácsonyt a római katolikus, a protestáns, valamint a konstantinápolyi, alexandriai, romániai, ciprusi, görögországi, finnországi ortodox egyházak.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
