Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Százegy éves az orosházi Jézus szíve templom
|
 Az orosházi Jézus Szíve Templom tavaly novemberben ünnepelte századik születésnapját. Jézus Szívének tiszteletét már a középkor előtt is említik, azonban a középkori lelkiség és teológia vitte végig a gondolatmenetet. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, ez igaz az egész testre, de akkor igaznak kell lennie a test részeire is. Így kezdik tisztelni a legnemesebb részeket, mint a Szent Vért és Jézus Szent Szívét. Jézus istenemberi tulajdonságai is nagyrészt szívéből indulnak. Orosházán a XX. század elején egyre többen kezdtek misére járni, ezért a régi, 1832-ben épített, késő barokk stílusú templom sokszor már kicsinek bizonyult a hívek számára. Így született meg az új épület ötlete. Az alapkövet 1921. június 11-én, Jézus Szíve főünnepén helyezték el. Gróf Széchényi Miklós 1921-ben történt látogatása alkalmával félmillió koronát ajánlott fel magánvagyonából a templomépítésre. Orosháza akkor a nagyváradi püspökséghez tartozott. A munkálatok gyorsan haladtak, a templomszentelést Brém Lőrinc kanonok, püspöki helynök végezte 1922. november 19-én. A templom a születéstől a halálig minden egyes emberi történésnek otthont ad, ezért nagy jelentőségű a hívek életében. Az elmúlt évszázad során ebben az épületben számos esküvőt kötöttek, gyermekeket kereszteltek, bérmálkozások és családi ünnepségek helyszíne volt, ide jöttek az emberek hálát adni vagy éppen vigasztalódni. A templom századik évfordulójára felújították a képeket, a szobrokat, az orgona mögött elkészült az új rózsaablak, kívül pedig a templom homlokzata és két tornya is új külsőt kapott, ahogy a körülötte lévő park is komoly átalakuláson esett át. Az ünnepi alkalomból elhelyezték Györgypál Albert portréját. Róla érdemes tudni, hogy 1937-ben Orosházán kezdte papi pályafutását, mint hitoktató káplán, majd később elkerült Nagyváradra, ahol a román rendőrök börtönbe zárták, megkínozták, majd kiengedték. Nem sokkal később a nagyváradi kórházban hunyt el, de Orosházán nem feledték az emlékét. Az építtető püspök, gróf Széchényi Miklós végső kívánsága az volt, hogy az új templomban kialakítandó kriptába temessék el. 1923. december 1-jén Budapesten elhunyt a püspök, s mivel még nem készült el a sírhely, ezért ideiglenesen a Kerepesi temetőben temették el, majd a kripta elkészülte után 1924. június 17-én helyezték itt örök nyugalomba. A kriptát Siegel Albin építész tervezte, melyet a templom kereszthajójának jobboldali részén képeztek ki. Fekete márványlappal van lezárva, fölötte Horváth Adorján szobrászművész fekete márvány keresztje áll, rajta hófehér korpusz a Szent Szívvel. Orosháza valamikor Nagyvárad Egyházmegyéhez tartozott, ahonnan annak idején a trianoni határ választotta le. Az egyházmegyei határokat évtizedekkel később II. János Pál pápa rendezte.
|
|
|
|
|
Nagyszénás újra telepítése a Károlyi családnak köszönhető
|
 Nagyszénásegyház, Szénás, Nagykurtics – ezeken a neveken emlegették az elmúlt közel egy évezredben ezt a települést, mely ma is meghatározó település Orosháza, Gádoros, Kondoros és Szarvas szomszédságában. A település első említése írott forrásokból 1403-ban tűnik fel és az utolsó említés 1579-bõl való. Az ún. tizenötéves háború a hanyatlás kezdetét jelentette. A török sereg segítségére küldött tatár csapatok a település elnéptelenedésére vezettek. A szénási helytörténészek kutatása szerint a XVI. században az egyik legjelentősebb környéki település volt a gyulai vár fennhatósága alatt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy asztagrakó helyként tartották nyilván, ami annyi jelent, hogy a környező helységekben összegyűjtött gabonatizedet ide szállították és a helyi bíró felelt érte. Ám a történet folytatása jól ismert, jött a török és annak tatár segédcsapatai. Az újratelepítés a Károlyi családnak köszönhető. 1818-ban napszámos falut alapítottak a közeli Mihálytelken, melynek fejlődése révén három évtized múlva megalakult a mai Nagyszénás, akkor még Nagykurtics néven. Hamarosan a környező Kisszénás is beolvadt a településbe. Egykor nyolc majort jegyeztek a település közigazgatási területén, mára azonban eltűntek ezek a gazdasági központok. A helytörténészek azonban feljegyezték a neveiket: Czifra, Malmos, Székes, Mihálytelek, Lajosszénás, Kismajor, Kisszénás és Pálmatér. A két utóbbi neve azért maradhatott fenn, mert vasúti megállóhelyként ma is ott állnak az Orosháza-Mezőtúr vonalon. Napjainkban is a mezőgazdaság a fő megélhetési forrás, de kisebb üzemek is működnek a nagyközségben. A híressé vált nagyszénásiak közül kiemelkedik Mendöl Tibor földrajztudós, Bucskó Gizella óvónő, Vastagh Pál egyetemi tanár, a Horn-komány igazságügy-minisztere, illetve Fábián Rózsa képzőművész. Bár Czabán Samu tanító csupán négy évet töltött a faluban 1911 és 1915 között, mégis kultikus tisztelettel ápolják emlékét. Rendszeresen szakcikkeket publikált, illetve elnöke volt az Állami Tanítók Országos Egyesületének. Egykor jelentős egészségturisztikai zarándokhely volt Nagyszénás, miután 1954-ben kiderült, hogy értékes termálkincset rejt a föld. A nagyszénási fürdő a hatvanas évek elejétől egészen 2001-ig működött. A felszabaduló termálenergiát a helyi társasházak, intézmények fűtésére, illetve mezőgazdasági hasznosításra szánják. Jentős a nagyszénási lovas turizmus. Több, erre szakosodott lovastanya, panzió várja a sportág szerelmeseit, illetve a lovaglás iránt érdeklődő gyermekeket, családokat. A helyi látványosságok közül a Rózsa galéria, az evangélikus és katolikus templomok, az első és a második világháborús emlékművek, illetve a hősök emlékműve jelentős, de 20-30 kilométeres sugárban elérhető a kiscsákói kastély, Orosháza, Gyopárosfürdő, Kondoros.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
