Beállítás kezdőlapnak
 
Keresés az archívumban:     
HÍREK       TRIPLEX RÁDIÓ       ADATBÁZIS KATALÓGUS       
Európa | Eurorégió | Gazdaság | Kultúra, oktatás, vallás | Tudomány | Környezetvédelem | Turizmus | Média | Sport | Ifjúság | Egyetemek | Civil szervezetek | Közlekedés | Rendőrségi hírek | Egészség | Önkormányzat | Katasztrófavédelem | Határrendészet

 RMA ALAPÍTVÁNY

Radio:
 SzegedLIVE


Időjárás

 Hőmérséklet: ° C



Pénzváltás
 
=
 


Határátkelők

Menetrendek

Szótárak

Média

Keresőprogramok

Apróhirdetések


 Húsvét hétfő van
  Az Újszövetség szerint a Jézus sírjához zarándokoló Mária Magdolna és a másik Mária a sírt nyitva találták és angyali szózatból tudták meg, hogy Jézus halottaiból feltámadott. Az angyal így szólt az asszonyokhoz, Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek? Mit keresitek az élőt a holtak közt? Nincs itt, föltámadt, amint megmondta. Ez húsvét üzenete minden keresztény embernek. Minden embernek pedig az, hogy van újrakezdés. Amit azért kivitelezni sokkal nehezebb és fájdalmasabb, mint tehetetlenül, életidegenül létezni. De a legnehezebb helyzetből is van kiút, van lehetőség a sorsunkon változtatni. Ezt is tanítja nekünk a feltámadás napja. A Néphagyomány szerint, ekkor tartják a határjárást, ételszentelést, a húsvéti korbácsolást. A húsvéti határjárás, határkerülés szokása a középkorra nyúlik vissza. Húsvét hajnalán hírül adták a földeknek is Jézus feltámadását azért, hogy a természettel ünnepeljenek s azért is, hogy a gonosz szellemeket, a természeti csapásokat a határtól elrettentsék. A körmenetet tavasszal a földeken, a vetések között tartottak: ereklyékkel, zászlóval, énekszóval vonulva bővebb termésért imádkoztak. A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása is. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ettől mágikus erőt kaptak. A kalács Krisztus testét jelenti, az egymásra kerülő tésztafonatok pedig a töviskoszorút jelképezik. A bor Krisztus vérére, a tojás a feltámadásra utal. A torma Krisztus szenvedését, a kereszten Krisztusnak víz helyett felkínált ecet savanyúságát jelképezte. Múlt századi adatok szerint vízbehányó hétfőn kora reggel a legények vödörszám hordták a lányokra a vizet. Ezután a lányok levetették a hétköznapi ruhát, felöltöztek ünneplőbe, úgy mentek a templomba. Nem a drága szép ünneplőt tettél ki annak, hogy tönkre menjen. Az öntözés csak a déli harangszóig tarthatott, azután már illetlenség lett volna. A két világháború között az öntözés eltűnőben volt, helyenként együtt élt egy darabig az újabb, szagos vízzel való locsolással. Csak jó időben locsoltak vödörből, inkább a szagos víz, az üvegből való locsolás jött divatba. A megöntözés régies formái más szokásokkal együtt éltek, így például az adománygyűjtésnek, megvendégelésnek, ajándékozásnak a hagyományos módjaival. A locsolók jutalma mindig is a festett tojás volt, mely termékenységi szimbólum. A hímes tojások karcoltak vagy festettek, viaszos díszeit virág, állat vagy geometrikus motívumok díszítik. A kisfiúknak hagymahéjban festett tojást adtak, a legényeknek olyan hímes tojásokat, melyre szöveget is írtak. A tojás mellett más ajándékok is voltak. A legények a lányoktól rozmaringot kaptak, akinek szeretője volt az a lány, meg is aranyozta a legénynek.

2023.04.10. 08:39
 
Korábbi híreink



Contact Us | Webmaster | Advertise with Us
2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
 Támogatók:

 TriplexRegioNet

 Szeged-Csanádi Egyházmegye





 Partnerek:

 WETA-2001 Bt.

 Bruxinfo

 Magyar Színházi Portál

 mti_felhasználó

 Magyar Katolikus Rádió

 Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság

 Békés megye összefog

 

 MTI