Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Dél-Békés települései közül Pusztaföldvárról hallanak
|
 Pusztaföldvár több ezeréves tatársáncairól híres, meg arról, hogy itt töltötte gyermekkorát Tamkó Sirató Károly. Bartók Béla pedig rendszeresen itt nyaralt. Kiss István biológus a múlt század harmincas éveiben fedezte fel a falu környéki szikes vizekben azt az algafajt, melyet a településről neveztek el. Ugyanitt van az egyedülálló természeti érték, a Tatársánci Ősgyep is. Keletkezését az utolsó jégkorszakra teszik a tudósok. A község névadója az a földvárnak nevezett kettős sáncrendszer, mely legalább háromezer éves. Az ezerötszázas években a települést elpusztítják a török hadak. A tatárokhoz kapcsolódik a Pusztaföldvár határában található Tatársánc, ám a régészek megállapították, hogy nagy valószínűséggel az avarok által épített földvár maradványairól van szó, melyet a szkíta vagy a kelta törzsek ellen építettek. Az építmény teljes hossza több mint három kilométer, átmérője 1800 méter. A meredekebb északkeleti oldalt nem művelték, így jelenleg is gyep borítja, mely ritka növényfajtáknak ad otthont. Ezek közé tartozik az ebfojtó müge, a macskahere, a kónya zsálya, a közönséges borkóró és a csuklyás ibolya. Az ősgyep 1971 óta hazánk egyik legkisebb természetvédelmi területe. 1750 körül hatvan család Torontál megyei telepes népesíti be a területet, akik dohánytermesztéssel alapozzák meg a falu mezőgazdaságát. Bartók Béla rendszeresen itt pihent egy rokona tanyáján, és gyűjtötte a helyi folklórkincset. Róla nevezték el a helyi művelődési központot, és évente népdaléneklő versenyt rendeznek. Pusztaföldváron született továbbá Szimonidesz Lajos evangélikus lelkész, művelődéstörténész, valamint Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész. A Magyarok Nagyasszonya névre keresztelték Pusztaföldvár 1907-ben épült Római katolikus templomát. Pusztaföldvárnak 1913 óta van evangélikus temploma. A neogótikus templom szentelését advent első vasárnapján Scholz Gusztáv püspök végezte el. A Harangos egy elszikesedett érmeder. Időszakosan szikes tóként csodálható meg. Róla több irodalmi alkotás született. Harangos kút legendáját Tamkó Sirató Károly versben, Darvas József pedig prózában dolgozta fel. E szerint a török elől menekülő földváriak értékeiket a falu összeforrasztott harangjába rejtették, leengedték egy kútba és betemették azt. Azóta is hiába keresik, úgyhogy kiváló pusztaföldvári program lehet egy kalandos kincsvadászat is. Kiváló pihenőhely a Pleskonics András park, mely a legendás helyi pedagógusról, helytörténeti kutatóról kapta nevét. Helyszíne szimbolikus, hiszen a Nagyfalu és az Újfalu határán található, így kifejezi a településrészek összetartozását. Dél-Békés települései közül Pusztaföldvárt mutattam be. Orosházáról Marik Istvánt hallották.
|
|
|
|
|
Dél-Békés települései közül Mezőhegyes történetéről hallanak
|
 Alig akad olyan turista, aki ne találna magának valamilyen elfoglaltságot a lovaglástól kezdve a természetjáráson át az épített környezet megtekintéséig Mezőhegyesen. A hangulatos parkvárost 1421-ben említik először. A “hegyes” utótag a környékbeli halmoktól származik, a mező előtag pedig arra szolgál, hogy más településektől megkülönböztessék. Egy 1564-es feljegyzés szerint a településen 12 nemesi porta található, tizenöt évvel később már 35 család él itt. A krími tatárok 1596-ban Mezőhegyest is a többi környékbeli falu sorsára juttatták. 1640 körül Ali csanádi bég újra telepítette a falut, amit egy öcsödi haramiabanda tesz a földdel egyenlővé. Az igazi fordulat száz év múlva következett be, mely alapjaiban határozta meg Mezőhegyes sorsát és alapozta meg jelenét is. Csekonics József lovaskapitány kezdeményezésére 1785-ben II. József ménestelepet alapított ide. II. József, és Ferenc József is gyakran fordult meg itt. 1919-ben és 20-ban több hónapig fennállt a veszélye, hogy Romániához csatolják Mare Rosu néven. Mezőhegyes erős ipari és mezőgazdasági településsé vált a huszadik század második felében. Bár a cukorgyárat bezárták a privatizáláskor, ám a ménesbirtok eredményesen működik. A települést az tette híressé, hogy olyan lótörzseket tenyésztettek itt ki, melyek alapvetően átformálták Magyarország lóállományát. Ezek közül a leghíresebb a nóniusz és a mezőhegyesi félvér. A város turisztikai látnivalója rendkívül gazdag. A Szent György-templom, melyet 1846-ban szenteltek fel, ötven évig Mezőhegyes temploma volt. Mezőhegyesen valamivel több, mint száz éve épült meg a református templom, ám Kálvin követőinek hitélete ennél korábbra tekint vissza. A település legfiatalabb temploma még hetven esztendős sincs, bár az evangélikus gyülekezet ennél jóval régebben működik a városban. Szárazmalom, Csikós csárda, diadalívek, agrár és ipartörténeti emlékként jegyzik a mezőhegyesi úgynevezett déli reprezentatív kaszárnyát. Az északi kaszárnya ma a Hotel Nóniusznak ad helyet. a Fedett lovardát a 200 éves platánfáival az ország legrégebbi, máig működő lovardájaként jegyzik. Látványosság még Hotel Centrál. A Központi istálló, a Postakocsi-állomás és vendégfogadó, mely ma szakközépiskola. A Nőtlen Tiszti Lak, a Kan-tár, ma a Városházának ad otthont. A mezőhegyesi vasútállomás, amely megtekinthető a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, azaz a skanzenben is. Természetesen ott vannak a város parkjai, melyek mindenképpen megérnek egy-két sétát, annál is inkább, mivel Mezőhegyes ezek révén többször is sikerrel szerepelt a Virágos Magyarországért versenyen.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
