Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Orosháza újratelepítésének 280. évfordulóját ünnepli áprilisban
|
 Áprilisban születésnapját ünnepli Orosháza. A város újratelepítésének 280. évfordulója alkalmából Orosházi Hétre gazdag programsorozatot állítanak össze. A település története az újkőkorig nyúlik vissza, melyet a környéken talált régészeti leletek igazolnak. Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatnak. A török uralom alatt a település a pusztulás sorsára jutott. Orosháza újkori története a vidék 18. századi betelepülésével kezdődik. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna vármegyei Zombáról érkeztek telepesek. Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést. A 70 áttelepülő család 1744. április 24-én – Szent György napján – tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével érkezett az orosházi pusztára. Horváth András evangélikus lelkész vezetésével vesszőből, sárból felépítették az első templomot a Zombáról magukkal hozott harangnak. A betelepülők földműveléssel, állattartással foglalkoztak, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra, majd a 18. században az iparos réteg is kialakult. A településen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréséig nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül, csendesen folyt az élet. 1870-ben az Alföld–Fiumei Vasút megépítése felgyorsította a község gazdasági fejlődését. A később kiépített szárnyvonalak, köztük 1906-ban megnyílt a Szentes – Orosháza vasútvonal révén Orosháza a Körös-Tisza-Maros közének vasúti csomópontjává vált. Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem: A mezőgazdasági feldolgozó ipar virágzásnak indult. Fejlődött a baromfi-feldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban. A második világháborút követően az élni akarás mindennél erősebb volt az itt lakókban. Orosháza 1946-ban kapott városi rangot. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, amely több ezer embernek adott munkát. Az újratelepítésre, az ősökre emlékezve erőt meríthetnek az utódok április 24-én is.
|
|
|
|
|
támogatják a civilek a tehetséges fiatalokat is Nagyszénáson
|
 A Polgári Egyesület Nagyszénásért civil közösség VI. jótékonysági bálját rendezte meg. Az egyesület elnöke a 22 esztendős Egyesület eddigi tevékenységéről, az adományok felhasználásáról, terveikről beszélt. Az elmúlt öt rendezvény alkalmával összegyűlt adományok közösségi célokat szolgáltak. Nagyszénáson közel hatmillió forintból létesült fitnesz park, részlegesen lefedték a gyógymedencét, utcabútorokat telepítettek. A Zrínyi utca teljes hosszában fásítást végeztek. A Nagyszénási Gyermekek Továbbtanulásáért Alapítványt összesen hétszázezer forinttal támogatták. Minden év decemberében készült falinaptár és ez eljutott valamennyi család otthonába. Rendszeres segítői a helyi rendezvényeknek. Az idei báli bevétellel a tehetséges szénási fiatalokat, a település szépülését, a közösség épülését szolgálják.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
