Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Békés vármegyében is bárhol mérhetnek
|
 A magyar rendőrség is csatlakozott az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata Műveleti Csoport akciójához, mely során egy egyhetes akció keretében fokozott sebesség ellenőrzést tartanak. Április 19.-ig Magyarország egész területén, így Békés vármegyében és Orosházán is sebesség ellenőrzést végeznek. Az egyhetes akció keretében egy napon, április 15-én 6 órától, 24 órás összeurópai ellenőrzést, úgynevezett Speedmarathont tartotak. Ennek célja, hogy kiszűrjék a gyorshajtókat és megelőzzék az esetleges baleseteket. A Speedmarathont érintő helyszínekről a rendőrség oldalán találnak tájékoztatást. A police.hu oldalán leírtak szerint, a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a 24 órás Speedmarathon alatt ellenőrzött járművezetők 95 százaléka az előírásoknak megfelelően választotta meg haladási sebességét. Az éves adatok alapján a túlzott és/vagy nem megfelelő sebesség megválasztása továbbra is a balesetek egyik fő okozója. A Központi Statisztikai Hivatal egy korábbi tájékoztatása alapján a gyorshajtás miatt okozott balesetek aránya meghaladja a 30 százalékot, kiemelten magas ebből a relatív gyorshajtások száma, amikor a járművezető a megengedett sebességhatáron belül közlekedett, de az út- vagy látási viszonyokhoz képest túl gyorsan hajtott, ezzel okozott balesetet. A rendőrség éppen ezért azt üzeni a lakosságnak, ne a büntetés tartsa vissza a száguldozástól, hanem az, hogy mindenki épségben hazaérjen.
|
|
|
|
|
Új babaelőadással készül a Napsugár bábszínház Békéscsabán
|
 Május végén egy vadonatúj, a legkisebbeknek szóló darabbal, a Négykézláb című produkcióval bővül a békéscsabai Napsugár Bábszínház repertoárja. A látványterveket már elfogadták, így a színház műhelyeiben hamarosan megkezdődik a díszletek és bábok gyártása. A színház alkotóközössége a napokban tartotta meg az új darab hivatalos tervelfogadását, erről a közösségi oldalukon posztoltak. Számtalan egyeztetést követően Lenkefi Zoltán bemutatta az elkészült díszlet-, báb- és jelmezterveket, valamint a színpadtervet szemléltető makettet is. Mint írják, a megbeszélés során az alkotók tisztázták a felmerülő kérdéseket, és jóváhagyták a pénzügyi, valamint a technikai kivitelezés minden részletét. A zöld lámpának köszönhetően hamarosan elindulhat a műhelymunka és a tényleges gyártási folyamat. A Góbi Rita rendezésében készülő Négykézláb egy absztrakt és kifejezetten játékos koreográfiára épül, amelynek fókuszában a kúszás, a mászás és a saját testünk felfedezése áll. A színpadon két, egymásba gubancolódó test, valamint szabadon mozgó karok és lábak segítségével ismerhetik meg a gyerekek egy katicabogár izgalmas életét.
|
|
|
|
|
Különleges tárlat nyílik Szarvason
|
 Az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteménye és a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum együttműködésében izgalmas, a természetes alapanyagú textilfestést bemutató időszaki kiállítás nyílt Szarvason. „Botanica Tinctoria – A festőnövények szerepe a kortárs textil színezésben és mintázásban” című tárlat fókuszában azok a fenntartható technikák és alkalmazási területek állnak, ahol a festőnövények sikeresen kiválthatják a környezetszennyező, kőolaj-alapú színezékeket. A bemutató nemcsak a növényi alapanyagokra koncentrál, hanem kitér más, napjainkban egyre népszerűbb természetes festési alternatívákra is, felvonultatva többek között az állati, mikrobiális, gomba alapú és bakteriális eljárásokat. A kiállítás körbejárja a kortárs kifejezésmódokat, és minden kiállító alkotónál kiemel egy olyan fókuszterületet vagy technikát, amely sajátosan jellemzi a munkásságát és alkotói tevékenységét. Az ünnepélyes megnyitón a hazai textilművészet és a kulturális élet jeles képviselői vettek részt a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban, A vendégeket Hodálik Pál, Szarvas polgármestere, Szarka József, a Tessedik Sámuel Múzeum megbízott igazgatója, valamint Gálfi Ágnes, az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjtemény igazgatója köszöntötte. A tárlatot Fazekas Ildikó design- és művészetmenedzser nyitotta meg. A kiállítást Hajgató Sára textilművész és Söptei Eszter textilművész, az Óbudai Múzeum szakmai igazgatóhelyettese rendezte. Az időszaki kiállítás június 28-ig várja az érdeklődőket a szarvasi múzeumban.
|
|
|
|
|
Hivatalosan is magyar történelmi emlékpont lett a szegedi Alsóvárosi Ferences Templom és Kolostor
|
 A szegedi Alsóvárosi Ferences Templom és Kolostor hivatalosan is magyar történelmi emlékpont lett, elismerve kiemelkedő szerepét a nemzeti emlékezetben. Az emlékpontot jelölő táblát március 26-án avatták fel többek között a Nemzeti Örökség Intézete és a ferences rend képviselőinek részvételével. A 1503- ban épült komplexum Magyarország egyik legrégebbi, eredeti funkciójában fennmaradt egyházi épülete, amely jelentős történelmi eseményekhez is kapcsolódik. A helyszín a török hódoltság idején fontos szerepet játszott a keresztény közösségek fennmaradásában és a térség kulturális életében. Az emlékponttá nyilvánítás célja, hogy erősítse a nemzeti identitást, és nagyobb figyelmet irányítson a hely történelmi értékeire. A templom és a kolostor megtekintésére vezetett túrák indulnak október 31-éig, szombatonként 10 órától.
|
|
|
|
|
15 milliárdból teljesen megújulnak gyulai és csabai kórházi épületek
|
 Közel 15 milliárd forint érkezik Gyulára és Békéscsabára. Ebből 12 kórházi épület korszerűsítését végzik el. Ez az egyik legnagyobb egészségügyi beruházás, amelynek célja nemcsak a rezsiköltségek csökkentése, hanem a betegek ellátásának javítása is. A program a Jedlik Ányos Energetikai Program része, amely országosan több mint 120 milliárd forintból újítja meg a kórházakat és mentőállomásokat. Sok kórházi épület megújul Békéscsabán és Gyulán is, összesen 15 milliárd forintból. „Szinte minden betegellátó épület érintett” – hangsúlyozta Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgató főorvosa. Hozzátette, a támogatás 100 százalékos, vagyis a beruházás teljes egészében pályázati forrásból valósul meg. A kórház pavilonrendszerű, ezért csaknem valamennyi betegellátást szolgáló épületet érinti a fejlesztés. Az energetikai korszerűsítés révén fenntarthatóbb és modernebb ellátási környezet jön létre. A munkálatok során nyílászárócsere, szigetelés, valamint fűtési és energetikai korszerűsítés történik, amely akár 30 százalékos energiamegtakarítást is hozhat. A beruházás Gyulán és Békéscsabán zajlik. Az orosházi kórház több sikeres pályázati forrás jóvoltából gyarapodhat értékes műszerekkel és épületrészeket is felújítanak.
|
|
|
|
|
A Mikolay-kert ismét elnyerheti régi fényét.
|
 Orosházán óriási múltja van a Mikolay-kertnek, melyet több mint száz éve nyitottak meg a lakosság előtt a vasútállomás mögött. A Nagy Gyula Területi Múzeum számos emléket őriz a Mikolay-kertről. A tavaly megjelent Orosházi pillanatok című kötetben annak rövid történetét is megosztották, hiszen a mai fiatalok közül sokan már csak egy fás ligetet látnak, azonban mit sem tudnak a kezdetekről. A Mikolay-kertet egykori tulajdonosáról, az orosházi evangélikus lelkész, Mikolay István fiáról nevezték el. Tőle vette meg a kertet Orosháza község egykori elöljárósága. Miután rendbe hozták a Mikolay-kertet, 1910-ben, vagyis 116 évvel ezelőtt meg is nyitották a lakosság előtt, mint községi népkertet. A liget eredetileg öt hold területű volt, egy fákkal és cserjékkel gazdagon telepített park, mely kedvelt helye volt az orosháziaknak, ha egy kis időt szerettek volna tölteni a szabadban. A múzeum és a város által kiadott kötetben úgy fogalmaztak, a park rendezett, homokkal, kaviccsal felszórt útjain sétálhattak a polgárok. Az utak mentén elhelyezett padokat parkőr tartotta tisztán, az 1930-as években pedig rendszeresen számoltak be a fásítási projektekről is. A liget északi oldalán kétszintes pavilon állt. Teraszán nyári vendéglő működött, néha élő zenével. Az emelet egyes helyiségeiben a helyi tenisz klub szertárai voltak. A Pavilontól délre indulva kör alakú virágágyban gyönyörködhetett az arra járó. Itt is pihenő padok voltak elhelyezve. Még tovább haladva érhették el a teniszpályákat. Négy vörös salakos és egy gyakorló agyagos pálya volt itt – írják az Orosházi pillanatokban. A Mikolay-kert 1945 után a Ságvári-liget nevet kapta, de akkora varázsa teljesen megkopott. Ma ismét Mikolay-kertként hivatkoznak rá a lakosok, az egykori Majálisok helyszíne pedig a jövőben talán ismét elnyerheti régi fényét.
|
|
|
|
|
Megújult és bővült a Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsőde
|
 Több mint kétszázmillió forintból újult meg és bővült a Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsőde épülete. A beruházásnak köszönhetően új csoportszobákat alakítottak ki, emellett a meglévő épületrész is korszerűbb és tágasabb lett. A fejlesztés részeként egy új épületszárnyat adtak át, amelyben két modern csoportszobát alakítottak ki, valamint az ezekhez kapcsolódó kiszolgálóhelyiségeket, mosdókat, öltözőt, nevelői teakonyhát és egy fejlesztőszobát is. Emellett a meglévő épületrészben szintén jelentős korszerűsítés történt: belső átalakítással, felújítással növelték az ottani csoportszobák alapterületét. Molnár Sándor, a Békés Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke hangsúlyozta: a vármegyei fejlesztések célja, hogy javítsák a térségben élők életkörülményeit; ez a most átadott kondorosi beruházás esetében is jól látható, hiszen szép, modern környezet várja a gyermekeket és az ott dolgozókat. Ribárszki Péter, a város polgármestere arról beszélt, Kondoros egész közössége számára nagy öröm ez a beruházás, hiszen egy óvoda fejlesztése és bővítése mindig pozitív jel egy település életében, amely azt mutatja, hogy van jövőkép és van jövő. A beruházásra a város önkormányzata pályázati forrásból bruttó 200 millió forint támogatást nyert el, a kivitelezési munkákhoz pedig több mint 4,5 millió forint önerővel járult hozzá. Ezt megelőzően az önkormányzat egy fontos előkészítő lépést is tett: megvásárolta a bővítéshez szükséges szomszédos ingatlant, amely közel 20 millió forintba került. A kivitelezés mintegy tíz hónap alatt történt. Horcsák István, a Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsőde főigazgató-helyettese kiemelte, az intézmény dolgozói és a családok számára is sokat jelent a megújult környezet. Az intézménybe jelenleg közel 140 gyermek jár, velük 12 óvodapedagógus és 2 pedagógiai asszisztens foglalkozik, mondta.
|
|
|
|
|
Április 12-én tartották a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapját
|
 A magyar Országgyűlés 2012 decemberében nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává április 12-ét. Azért ezt a dátumot választották, mert 78 évvel ezelőtt, ezen a napon indult a szülőföldjükről kitelepített felvidéki magyarokat szállító első vonatszerelvény Magyarországra. Békéscsabán április 10-én emlékeztek meg erről. A második világháború után Csehszlovákiában Edward Benes államfő egy nemzeti állam létrehozására törekedett, nemzeti kisebbségek nélkül. A Benes által 1945-ben életbe léptetett, és 1946-ban törvényerőre emelkedett dekrétumok közül több a Csehszlovákiában élő magyar és német lakosság alapvető jogait korlátozta. A rendeletek lehetővé tették, hogy a magyar nemzetiségűek földjeit elkobozzák, állásaikból elbocsássák őket, hivatalos nyelvhasználatukat betiltották. A csehszlovák kormány célja a magyarság egyoldalú kitelepítése volt. A kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat Magyarországra. Békéscsabán ezúttal április 10-én, pénteken 14 órakor emlékeztek együtt a Felvidékről kitelepített magyarokra a városháza árkádsorán található emléktáblánál.
|
|
|
|
|
Orosházán májusban indul az urológiai szakrendelés
|
 A Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet a közösségi média oldalán adta hírül, hogy új orvos érkezik az intézménybe. Dr. Veres Attila Csaba urológus határozott szakmai elképzelésekkel, emberközpontú hozzáállással érkezik a Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetbe. A szakorvos elmondta, célja, hogy újra napi szinten elérhetővé tegye az urológiai ellátást, és több kisebb műtétet helyben, Orosházán végezzen el, tehermentesítve ezzel a gyulai kollégákat és megkönnyítve a betegek életét. A kommunista Romániában az állatorvosi pályához mezőgazdasági szakközépiskolai előképzettség kellett, így az általános iskola után oda mentem tanulni. Magyarként teljesen román közegbe került, nem voltak egyszerű évek, de az osztályközösség hamar befogadott és mindenben segítették, támogatták, monta a kezdetekről. Kiváló tanuló volt, egyre közelebb került az áhított céljához, ám jött az 1989-es romániai forradalom és rendszerváltás, ami mindent átírt, az állatorvosi szakma jövője bizonytalanná vált. Édesapja orvosi műszerész volt, így gyerekkora jelentős részét kórházban, orvosok és ápolók között töltötte, ismerte ezt a világot. 1994-ben felvették a nagyváradi egyetemre, ahol előbb elvégezte a rehabilitációs szakot, majd átjelentkezett az orvosi karra, ahol 2002-ben megszerezte általános orvosi diplomáját is. Egyetemi társai unszolására 2003-ban Magyarországra jött. Úgy érkeztem Gyulára, hogy sebész akar lenni, ám akkor nem volt szabad sebészi állás, így az urológiára került. Az elmúlt másfél évben, amikor urológiai panasszal érkezett beteg az orosházi kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályára, gyakran kérték ki Dr. Veres Attila szakmai véleményét telefonon. Dr. Bozsár Stefánia főigazgató asszonnyal is sokat egyeztett telefonon, így ezek alapján egy összetartó, családias csapat képe rajzolódott ki előtt. Orosháza hasonló kisváros, mint Gyula, így a személyes jó benyomások alapján úgy döntött, átjönk Orosházára és itt folytatja az orvosi hivatását. Első körben az urológiai szakrendelést kívánja ismét napi szinten elérhetővé tenni. A következő pedig, hogy a helyben elvégezhető kisebb műtéteket helyben megcsinálja Orosházán. Ezzel egyből két dolgot is elérhet: a betegnek nem kell utazni, illetve rengeteg plusz terhet vehetnek le a gyulai urológusok válláról.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
