Radio:
SzegedLIVE |
 |
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
Mintegy 600 millió forintból újul meg az orosházi piac
|
A több mint 600 millió forintos támogatásnak köszönhetően a város fontos közösségi tere, a piac újulhat meg. A piactér területén 100 helyi kistermelőnek biztosítanak helyet, valamint 42 új parkoló és egy közel 140 négyzetméteres kiszolgáló épület is a beruházás részét képezi. Emellett az akadálymentesítésre is nagy hangsúlyt fektetnek. Orosháza egyik legnagyobb közösségi tere a piac, a lakosok közül sokan hetente többször is megfordulnak itt. A munkálatok ideje alatt igyekeznek majd, hogy a piac működése zökkenőmentes legyen, az esetleges fennakadások miatt kérik legyenek türelemmel, hiszen Orosházára számára ez egy nagyszerű lehetőség, mondta a városvezető. A piac projektjének megvalósítása előreláthatólag két év. Jelenleg a forrás lehívása, a tervezés, az előkészület szakaszában járnak, ezt követően kezdődhet a fizikai megvalósítás. A befejezés időpontja várhatóan 2025. június 30-a.
|
|
|
Orosháza több utcájában zajlik a közlekedésfejlesztési beruházás
|
Közlekedésfejlesztést célzó beruházás zajlik Orosházán. Erre mintegy 900 millió forint pályázati forrást fordít a város. Összesen 226 új parkoló épül a városban, ezek közül a Hajnal utcában összesen 60, a Hajnal-közben pedig 47 férőhelyet építenek ki a pályázat keretében. A következő helyszín az Ady utca lesz, ahol 55 parkoló készül el a pályázatnak köszönhetően.
|
|
|
Új kerékpár út épül Gyopároson
|
Gyopároson elkészült az új kerékpárút egy szakasza. A Szentesi úti körforgalomtól a Kisvasút utcán át a fürdő bejáratáig már biciklizhetnek az arra járók. A Szentesi úti körforgalomtól indulva egészen a Gyopárosi úti Alföld Gyöngyéig tart majd az új kerékpárút, melyet közlekedésfejlesztést célzó pályázata keretében valósít meg Orosháza. A pályázat két üteméhez elnyert források és többlettámogatások összessége 900 millió forint, ebből az összegből 226 új parkoló épül a városban és több kerékpárútszakasz is megújul. A város fásítási programja keretében fákat is ültetnek majd az érintett területre.
|
|
|
A Mécses-halom a helyi értéktárnak is része
|
A Mécses halom egy kunhalom, mellyel számos szakirodalom foglalkozik. A helyi értéktárnak is része már néhány éve, amelynek története több rejtélyt is tartogat. Ez azt jelenti, hogy nem természeti képződmény, hanem emberi kéz alkotta kultúrtörténeti emlék, egy halomsír. Az orosházi Mécses-halom számos szakirodalomban megtalálható. Kultúrtörténeti, helytörténeti szempontból is kiemelkedő. Orosházától északkeletre 4 km-re, a Békéscsaba felé vezető vasútvonaltól délre található a domb legmagasabb pontja 96,7 m. Juhász Irén 1969-ben 18×12 m-es területen, egy kis méretű, 5×6,5 m-es középkori templom alapjait tárta fel. A templomhoz tartozó temetőben 13 sírt tártak fel. a templom körüli területen. Orosháza közigazgatási területén csak ez az egy kunhalom került az értéktárba, pedig a régészek 32-t is találtak, igaz, hogy ezek közül 9 már elpusztult. A magyarországi kunhalmoknak mára sajnos jelentős részük eltűnt, elhordták, elszántották azokat.
|
|
|
Többmilliós forrás érkezik Lőkösházára
|
Erdős Norbert országgyűlési képviselő elmondta, választókerületében mindenhol jól megtervezett takarékossági intézkedéseket hoztak az önkormányzatok, de e mellett országgyűlési képviselőként igyekezett pluszforrásokat is előteremteni az alapvető szolgáltatások fenntartása érdekében. Korábban már Lőkösházára is érkezett kormányzati többletforrás 2.3 millió forint értékben, amit az energiaárak megemelkedésének kompenzálására tudtak felhasználni. A REKI-pályázat sikeres elbírálása nyomán 3.8 millió forint pluszforrás érkezik az önkormányzathoz, amit a támogatói okiratban foglaltak alapján részben közüzemi díjtartozások rendezésére, részben pedig egészségügyi ügyeleti díjak kifizetésére fordíthatnak. Erdős Norbert kitért arra, hogy az önkormányzat téli, szociális tüzelőtámogatási pályázata is sikeres volt, 1.3 millió forint forrást nyertek, mely összeg 360 mázsa barnakőszén beszerzését teszi lehetővé. Szűcsné Gergely Györgyi elmondta, a tavalyi évben több mint 200 családnak tudtak Lőkösházán tüzelőanyagot adni. A most megítélt támogatással idén is nagyjából ennyi rászorulónak segíthetnek.
|
|
|
Szeptemberben korszerűbb épületben fogadhatja a gyerekeket a katolikus óvoda
|
Ötvenhárom millió forintból újult meg az Előd utcai Eötvös József Katolikus Óvoda. Új lámpatesteket szereltek fel és korszerűsítették a fűtést. A kamerarendszer és az érzékelők kiépítésével pedig biztonságosabbá vált az épület. Az ünnepélyes átadón Lipcsei Imre, a Szent Gellért Katolikus Iskola Főhatóság főigazgatója kiemelte, Orosháza a jövőben is számíthat az egyház támogatására. Az orosházi vállalkozóknak, az Orostherm Kft.-nek és a Genovill Kft.-nek köszönhetően a felújítás gyorsan elindult. Az elmúlt években összesen 850 millió forinttal segítette a katolikus iskolát és óvodát. Lipcsei Imre elmondta, a továbbiakban is támogatni fogják az orosházi gyermekek nevelését, oktatását végző intézményeinket. Dávid Zoltán polgármester elmondta, az óvodában zajló munkálatokról és magáról az intézményről, az ott folyó szakmai munkáról csak pozitív véleményeket hallott. Kiemelte, mindennek lelkét az ott dolgozók adják, akik mindent megtesznek az óvodáért. Iványi László esperesplébános megáldotta a felújítást és az óvodát, azért imádkozva, hogy a jövőben is örömmel érkezzenek a dolgozók és a gyerekek az intézménybe.
|
|
|
Megújult Dombiratos művelődési háza
|
Dombiratos önkormányzata a TOP Plusz keretében pályázatot nyújtott be a művelődési ház felújítására még 2022-ben. A program vissza nem térítendő, 100 százalékos támogatásban részesült. A felújításra elnyert forrás 39,4 millió forint. Az összegből egy, a kulturális funkcióját még hatékonyabban ellátó közösségi tér valósult meg. A beruházás keretében elvégezték a homlokzat hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, kicserélték a hőtermelő és a hőleadó berendezéseket.
|
|
|
Nagy Gyula etnográfus, múzeumigazgató élet útjáról olvashatnak
|
Nagy Gyula 1911-ben született. Állami elemi és polgári iskolába Orosházán járt. Juhász Balázs, az iskolamúzeum elindítója is tanította. Tanulmányait a kiskunfélegyházi állami tanítóképzőben folytatta, ahol, mint hadiárva ingyenes internátusi elhelyezést nyerhetett. A tanítóképzőt 1932-ben fejezte be. A gazdasági válság közepette, állástalanságra ítéltetett. Alkalmi munkákat vállalt, helyettesítő, vagy óraadói tanítói megbízásokat kapott, csekély díjazásért. 1936 őszén nevezték ki Orosháza legtávolabb fekvő tanyai iskolájába. Eredményes munkájáért 1941-ben áthelyezték a Pesti úti iskolába. Itt a tanítás mellett már nemcsak néprajzi tárgyakat, de népünk szellemi kincseit is gyűjtötte tanítványaival együtt. Munkáját a háborús események szakítják félbe. Múzeum ügyben kedvező fordulat 1945 januárjában következett be, amikor Schwarcz János kereskedő, a várossal kötött szerződésben felajánlotta házát a létesítendő múzeum céljaira. A múzeum nemsokára beilleszkedettgb az országos hálózatba és 1950-ig mint városi múzeum működött. Ebben az időszakban Nagy Gyula másodállásban vezette a múzeumot. Az államosítás után Nagy Gyula főhivatású muzeológus lett. Keze alatt a Szántó Kovács Jánosról elnevezett múzeum az évtizedek alatt elismert intézménnyé vált, amelyben gazdag néprajzi, helytörténeti anyag gyűlt össze. Élete fő művének tartott, a Vásárhelyi-puszta néprajzát bemutató három könyve, A hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán, Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán, és a Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán forrásul szolgálnak mind a néprajzosoknak, mind az egyéb szakterületek művelőinek. Munkásságába szervesen beletartozik az „Orosháza története és néprajza” című nagy monográfia. A monográfia országos példa lett, ma is gyakran hivatkoznak rá. Az orosházi múzeumban az 1970-es években újszerű munka folyt. Nagy Gyula egykori, parasztlektorait maga köré szervezte, s önéletírókká képezte őket, majd számos helyen és alkalommal, felolvasó esteken nyilvánosság elé lépett velük. 1978 januárjában vonult nyugállományba. de nem tétlenségbe. Több miniszteri kitüntetésben részesült, de legbüszkébb a nyugdíjba vonulása előtti években kapott Móra Ferenc Emlékéremre volt, amely ma is a muzeológusok legmagasabb szakmai elismerésének számít. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetéssel ismerték el. 75. és 80. születésnapját széles körben ünnepelték meg. Mindkét alkalommal Orosháza és Hódmezővásárhely elsős számú vezetői és a muzeológus „szakma” jeles képviselői köszöntötték. 1994-ben a városalapítás 250. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen, Nagy Gyulát, Orosháza Díszpolgára címet kapott. Nagy Gyula, 1994 karácsonyán hunyt el. Temetésén a két város és a megye nevében hangzottak el a méltató-búcsúztató szavak.
|
|
|
Dél-Békés települései közül Pusztaföldvárról hallanak
|
Pusztaföldvár több ezeréves tatársáncairól híres, meg arról, hogy itt töltötte gyermekkorát Tamkó Sirató Károly. Bartók Béla pedig rendszeresen itt nyaralt. Kiss István biológus a múlt század harmincas éveiben fedezte fel a falu környéki szikes vizekben azt az algafajt, melyet a településről neveztek el. Ugyanitt van az egyedülálló természeti érték, a Tatársánci Ősgyep is. Keletkezését az utolsó jégkorszakra teszik a tudósok. A község névadója az a földvárnak nevezett kettős sáncrendszer, mely legalább háromezer éves. Az ezerötszázas években a települést elpusztítják a török hadak. A tatárokhoz kapcsolódik a Pusztaföldvár határában található Tatársánc, ám a régészek megállapították, hogy nagy valószínűséggel az avarok által épített földvár maradványairól van szó, melyet a szkíta vagy a kelta törzsek ellen építettek. Az építmény teljes hossza több mint három kilométer, átmérője 1800 méter. A meredekebb északkeleti oldalt nem művelték, így jelenleg is gyep borítja, mely ritka növényfajtáknak ad otthont. Ezek közé tartozik az ebfojtó müge, a macskahere, a kónya zsálya, a közönséges borkóró és a csuklyás ibolya. Az ősgyep 1971 óta hazánk egyik legkisebb természetvédelmi területe. 1750 körül hatvan család Torontál megyei telepes népesíti be a területet, akik dohánytermesztéssel alapozzák meg a falu mezőgazdaságát. Bartók Béla rendszeresen itt pihent egy rokona tanyáján, és gyűjtötte a helyi folklórkincset. Róla nevezték el a helyi művelődési központot, és évente népdaléneklő versenyt rendeznek. Pusztaföldváron született továbbá Szimonidesz Lajos evangélikus lelkész, művelődéstörténész, valamint Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész. A Magyarok Nagyasszonya névre keresztelték Pusztaföldvár 1907-ben épült Római katolikus templomát. Pusztaföldvárnak 1913 óta van evangélikus temploma. A neogótikus templom szentelését advent első vasárnapján Scholz Gusztáv püspök végezte el. A Harangos egy elszikesedett érmeder. Időszakosan szikes tóként csodálható meg. Róla több irodalmi alkotás született. Harangos kút legendáját Tamkó Sirató Károly versben, Darvas József pedig prózában dolgozta fel. E szerint a török elől menekülő földváriak értékeiket a falu összeforrasztott harangjába rejtették, leengedték egy kútba és betemették azt. Azóta is hiába keresik, úgyhogy kiváló pusztaföldvári program lehet egy kalandos kincsvadászat is. Kiváló pihenőhely a Pleskonics András park, mely a legendás helyi pedagógusról, helytörténeti kutatóról kapta nevét. Helyszíne szimbolikus, hiszen a Nagyfalu és az Újfalu határán található, így kifejezi a településrészek összetartozását. Dél-Békés települései közül Pusztaföldvárt mutattam be. Orosházáról Marik Istvánt hallották.
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
Advertise with Us
2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
Támogatók:
|
|
|