Radio:
SzegedLIVE |
 |
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
66 évvel ezelőtt törtek be a Szovjet csapatok Magyarországra
|
November 4-e az ’56-os forradalom vérbe fojtásának és áldozatainak emléknapja. Ezen az estén mindenki gyújtson gyertyát az áldozatok emlékére.
|
|
|
Emberölés gyanúja Mezőhegyesen
|
Mezőhegyesen, egy erdős területen 2022. november 3-án 8 óra után néhány perccel egy összeégett holttestet találtak. A férfi a gyanú szerint bűncselekmény áldozata lett. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés bűntett gyanúja miatt nyomozást rendelt el. A rendőrök előállítottak egy 25 éves mezőhegyesi férfit, akinek az elszámoltatása megkezdődött.
|
|
|
Öntözésfejlesztési beruházása valósult meg Mezőhegyesen
|
Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területén 81 új öntözőberendezést építettek ki a Nemzeti Öntözési Mintaprogram keretében. Az öntözhető terület az eddigi 2500 hektárról több mint 5 ezer hektárra növekedett. A projekt 10,5 milliárd forintból valósult meg. Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amit nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége.
|
|
|
A takarékosság miatt több orosházi létesítmény is bezár
|
Az orosházi képviselő-testület múlt heti ülésén döntöttek arról, hogy a civil szervezetek létét, működését milyen összevonásokkal, elhelyezésekkel tudják olcsóbbá tenni. Az energiaválság okozta nehézségek a sportszervezeteket is sújtják. A döntés értelmében a rákóczitelepi sportpályát sem használják október 31. után. A Tó utcai teniszpálya költségeit az ingatlant használó Orosháza Városi Tenisz Klub finanszírozza. A lóversenypálya sem üzemel a folytatásban. A Mátrai Sándor Stadion november 27. és március 10. között zárva lesz. Az extrém sportok pályáján a világítást nem kapcsolják fel. Nem lesz energiafelhasználás az ökölvívóknál, a Dózsa György utcán. Az OMTK-ULE gyopárosi sportcentrumában is takarékoskodnak, december 5. és január 15. között nem lesznek villanyfényes mérkőzések. A hamarosan elkészülő Eötvös téri birkózócsarnok esetében az önkormányzat 15 évre szóló használati szerződést köt az Orosházi Spartacus Birkózó Klubbal. Az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket ők rendezik. Az Asztalitenisz Sportegyesület Orosháza, az Eötvös DPSE által használt Fürdő utcai terem sorsáról a következő testületi ülésen döntenek, ahogy a Könd utcai multifunkciós sportközpontról is. Nem zár be az evangélikusok által üzemeltetett tornaszoba a Pacsirta utcán, ahogy a Táncsics gimnázium pincehelyiségében található konditerem, valamint az ottani sportcsarnok és tornaterem sem. Az Eötvös sportcsarnok a Szeged-Csanád Egyházmegye tájékoztatása alapján továbbra is nyitva lesz. A művelődési központban továbbra is megtartják foglalkozásaikat a táncegyesületek. Ők fizetnek bérleti díjat, rezsiköltséget.
|
|
|
Faliképet készítettek a mezőkovácsházi foltvarrók a városnak
|
A Mezőkovácsházi foltvarrók a napokban faliképpel lepték meg az önkormányzatot. Ebbéli szándékukat már a kiállításuk megnyitóján jelentették be. A Százszorszép Foltvarró Kör ajándékát, ami foltvarró technikával készült kép, a polgármester a napokban vette át. A témaválasztás a városházára és a településre esett. A közösség 15 tagja a legnagyobb szeretettel készítette és ajándékozta a faliképet az önkormányzatnak.
|
|
|
November 2-a Halottak napja van
|
A halottak napja jóval későbbi eredetű, mint a mindenszentek ünnepe. A holtakért való imádkozás szokása 998-ban kezdődött Franciaországban, és a XIV. században vált általánossá. A november 2-i halottak napja Sz. Odiló clunyi apáttól ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték. A 14. századtól Róma is átvette. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére. Magyar területeken szokás ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Virágokat, koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére. A néphit szerint azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Mivel sokáig úgy tartották, hogy a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján megvendégelik a szegényeket és a koldusokat. Halottak napján, sőt hetében mosási tilalom volt, attól tartva, hogy akkor a hazajáró halott vízben állna. Nem meszeltek, mert a férgek ellepnék a házat. Mindenszentek és a halottak napja ma városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. A temetőbe járás, a sírok rendbehozatala, a gyertyával való világítás szinte mindenki számára kötelező. Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, abban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai, amelyek nyitottak a katolicizmus irányába, újra visszaemelték a megemlékezéseket.
|
|
|
November 1-je Mindenszentek Napja van
|
November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel. Imáikban emlékeznek meg azokról a szentekről, akik példájukkal megmutatták, hogy életünkben itt és most van lehetőségünk arra, hogy kövessék Jézust, hogy azon az úton járjunk, amelyet Ő mutatott meg nekünk. Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 május 13-án keresztény templommá alakították, és IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja. Nyugaton 609-ben tűnt föl először ez az ünnep, mikor május 13-án a Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére a már említett módon felavatták a Pantheont. Nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén először Angliában és Írországban kezdtek el ünnepelni a 700-as években. Mindenszentek egyetemes ünneppé IV. Gergely pápasága alatt 844-ben vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat”, hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó, küzdő egyház. Az ünnep mindazokat érinti, akik bebocsáttatást nyertek a mennyek kapuján, legyenek ismert, vagy ismeretlen személyek, tehát, nem csak a kalendáriumban szereplő szentekre vonatkozik. A mindenszentek ünnepe előtti napon, október 31-én tartják az eredetileg kelta szokásként indult halloweent. Egy nappal később, november 2-án pedig a halottak napját.
|
|
|
Kardoskút intézményeiben a napelemeknek köszönhetően nincs szükség gázra
|
Az energiaválság okozta krízisre Kardoskút önkormányzata már megoldást talált. A fűtési időszakra, nem kell bezárniuk az intézményeket, ezért a polgármesteri hivatalban, a művelődési házban, az egészségházban és az óvodában átalakításokat végeztek. Az épületeket napelemekkel látták el, az ott megtermelt plusz energiát az egész közösséget érintő rendezvények megtartásához, illetve a csoportok, civil szervezetek működésének zavartalan folytatásához használják fel. Így egyelőre nullás számlákkal készül a fűtési szezonra a kardoskúti önkormányzat. A gázt, a polgármester utasítására nem kapcsolhatják be sehol. Az összes intézmény ugyanis modern klímákkal van felszerelve, azokat kell fűtésre használni. Az óvodánál a vizesblokkok fűtésére, infrapaneleket szereltettek fel önerőből. A 3 kilowattos naperőműveiket tíz kilowattosra növelik. A polgármesteri hivatal épületében is klímák biztosítják majd a meleget. A lakosság nem érez meg semmit, hiszen lesz helye a tornának, a civil összejöveteleknek. A kardoskútiak tavaly korszerűsítették a közvilágítást, ami stabilan működik. Este is nappali világosság van a faluban. Arról is született már döntés, hogy a karácsonyi díszvilágítás se marad el a falunkban, ugyan is a ledes rendszer minimális költséggel üzemeltethető a településen.
|
|
|
Áprilisban nyithatja meg kapuit a postamúzeum Szabadkígyóson
|
Szabadkígyóson a korábbi postahivatal épületében a posta történetét bemutató kiállítással várják majd az érdeklődőket. Az épület jövő év januárjában készül el és áprilisban már megnyithatja kapuit a látogatók előtt. A projekt 100 százalékos, vissza nem térítendő Európai Uniós forrásból, összesen 580 millió forint támogatásban részesült. A pályázatot a szabadkígyósi önkormányzat Újkígyós önkormányzatával, valamint a Békés Megyei Önkormányzati Hivatallal közösen, konzorciumi formában valósítja meg. A felújításkor megtartják és helyreállítják az eredeti kaput és ablakot. Ezen belépve a látogatókat a Magyar Postától kapott tablók fogadják majd, amelyek az 1950-es évektől kezdődően mutatják be a posta történetét. Az épületben három kiállítótér kap helyet. Két szobában elhelyeznek egy-egy valódi, pénzbedobós telefont, ezeket ki is lehet majd próbálni. Lesz egy kiszolgálópult is, ahol a látogatók elkészíthetik a saját képeslapjukat. Az interaktív elemeken túl, többek között az 1950-es években használt stencilező- és távíró-gépet is elhelyeznek. A kiállítótér egyik sarkában egy régi postás motort korabeli postás ruhával, táskával és minden egyéb, a Magyar Posta által biztosított felszereléssel helyeznek el. Az önkormányzat több mint ötszáz négyzetméteres ménesbirtokán létrehoznak egy kávézóval egybekötött kocsimúzeumot, a birtok másik felében pedig a kígyósi pusztát szeretnék interaktív módon bemutatni.
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
Advertise with Us
2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
Támogatók:
|
|
|