TriplexRegioNet

A 2018-ban alakult Alföld Slow Egyesület tagtelepüléseinek sorába tartozik Nagykamarás is. Az egyesület közösségi oldalán ezúttal a dél-békési községről olvashatnak. Pályázati forrás és lakossági adományok jóvoltából átfogó korszerűsítést végeztek. A katolikus templom kívül, belül megújult. A település egyike annak a viharsarki településeknek, amely 4 hungarikumot is adott hazánknak. A település lakosai nagyrészt katolikus vallásúak. A felújított Római Katolikus templomot 1884-ben szentelték fel, mely a Rózsafüzér Királynője nevet kapta a védőszentjéről és az itt található rózsafüzér-oltárról. A Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság fenntartásában működik az általános iskola és az óvoda. A központban található a községháza, a művelődési ház, a gondozási központ épülete, valamint az orvosi és fogorvosi rendelő, valamint az első és a második világháborús hősök emlékműve, amit a település lakossága emeltetett 1991-ben, a község alapításának 150. évfordulóján. Az Irinyi utcában található a 2011-ben megnyitott, egykor iskolaként szolgáló falumúzeum, ahol állandó kiállításon ismerhetik meg az érdeklődők a korábbi polgári életet. Az épületben található egy kápolna, melyet a múzeum átadása előtt Kiss-Rigó László megyéspüspök Szent Kereszt kápolnaként szentelt fel. Az önkormányzat tulajdonát képezi a Boda-tó. A terület 11 hektáros, a tó vízfelülete pedig 4,4 hektár. A tónál megkezdődött az infrastruktúra kiépítése. A településen található több, nagy jelentőségű kunhalom. A főutcán látható a Gulyás-sarok. Ez egy régi, kisnemesi lakóház, s építészetileg hívja fel magára a figyelmet. A településen továbbá három nagy kőkereszt található, melyeket a lakosok emeltettek Isten dicsőségére.

2023.12.29. 07:07

A téli szünetben egyszeri meleg, déli ebédet biztosít Orosháza önkormányzata

Orosháza önkormányzata január 7-ig munkanapokon ingyenesen biztosít egyszeri meleg déli főétkezést a téli szünidei gyermekétkeztetés keretében a hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekeknek. A város külterületein élőknek a rákóczitelepi, a szentetornyai, valamint az üveggyár környékén élő családoknak, a Bácska utca 29. szám alatti, illetve az Ifjúság utca 5. szám alatti telephelyen biztosítják a kiszállított ebéd átvételét.

2023.12.29. 07:06

Elérhető az új covid elleni vakcina a Békéscsabai kórházban

A békéscsabai oltóponton, a Dr. Réthy Pál Tagkórház belgyógyászati tömb földszintjén elérhető az új COVID 19 ellenes védőoltás, ami már az újabb mutációk ellen is védelmet nyújt, tájékoztatott a Békés Vármegyei Központi Kórház. Az oltópont az eddigieknek megfelelően pénteken 8 és 16 óra között várja az oltakozókat. A vakcina alkalmazható korábban oltásban nem részesülőknél is, valamint ismétlő oltásként a 3. illetve a 4. oltásra. Az időpontfoglaló rendszer továbbra is él. A várakozás és a csoportosulás elkerülése végett javasolják használatát.

2023.12.29. 07:04

Százegy éves az orosházi Jézus szíve templom

Az orosházi Jézus Szíve Templom tavaly novemberben ünnepelte századik születésnapját. Jézus Szívének tiszteletét már a középkor előtt is említik, azonban a középkori lelkiség és teológia vitte végig a gondolatmenetet. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, ez igaz az egész testre, de akkor igaznak kell lennie a test részeire is. Így kezdik tisztelni a legnemesebb részeket, mint a Szent Vért és Jézus Szent Szívét. Jézus istenemberi tulajdonságai is nagyrészt szívéből indulnak. Orosházán a XX. század elején egyre többen kezdtek misére járni, ezért a régi, 1832-ben épített, késő barokk stílusú templom sokszor már kicsinek bizonyult a hívek számára. Így született meg az új épület ötlete. Az alapkövet 1921. június 11-én, Jézus Szíve főünnepén helyezték el. Gróf Széchényi Miklós 1921-ben történt látogatása alkalmával félmillió koronát ajánlott fel magánvagyonából a templomépítésre. Orosháza akkor a nagyváradi püspökséghez tartozott. A munkálatok gyorsan haladtak, a templomszentelést Brém Lőrinc kanonok, püspöki helynök végezte 1922. november 19-én. A templom a születéstől a halálig minden egyes emberi történésnek otthont ad, ezért nagy jelentőségű a hívek életében. Az elmúlt évszázad során ebben az épületben számos esküvőt kötöttek, gyermekeket kereszteltek, bérmálkozások és családi ünnepségek helyszíne volt, ide jöttek az emberek hálát adni vagy éppen vigasztalódni. A templom századik évfordulójára felújították a képeket, a szobrokat, az orgona mögött elkészült az új rózsaablak, kívül pedig a templom homlokzata és két tornya is új külsőt kapott, ahogy a körülötte lévő park is komoly átalakuláson esett át. Az ünnepi alkalomból elhelyezték Györgypál Albert portréját. Róla érdemes tudni, hogy 1937-ben Orosházán kezdte papi pályafutását, mint hitoktató káplán, majd később elkerült Nagyváradra, ahol a román rendőrök börtönbe zárták, megkínozták, majd kiengedték. Nem sokkal később a nagyváradi kórházban hunyt el, de Orosházán nem feledték az emlékét. Az építtető püspök, gróf Széchényi Miklós végső kívánsága az volt, hogy az új templomban kialakítandó kriptába temessék el. 1923. december 1-jén Budapesten elhunyt a püspök, s mivel még nem készült el a sírhely, ezért ideiglenesen a Kerepesi temetőben temették el, majd a kripta elkészülte után 1924. június 17-én helyezték itt örök nyugalomba. A kriptát Siegel Albin építész tervezte, melyet a templom kereszthajójának jobboldali részén képeztek ki. Fekete márványlappal van lezárva, fölötte Horváth Adorján szobrászművész fekete márvány keresztje áll, rajta hófehér korpusz a Szent Szívvel. Orosháza valamikor Nagyvárad Egyházmegyéhez tartozott, ahonnan annak idején a trianoni határ választotta le. Az egyházmegyei határokat évtizedekkel később II. János Pál pápa rendezte.

2023.12.28. 07:45

Nagyszénás újra telepítése a Károlyi családnak köszönhető

Nagyszénásegyház, Szénás, Nagykurtics – ezeken a neveken emlegették az elmúlt közel egy évezredben ezt a települést, mely ma is meghatározó település Orosháza, Gádoros, Kondoros és Szarvas szomszédságában. A település első említése írott forrásokból 1403-ban tűnik fel és az utolsó említés 1579-bõl való. Az ún. tizenötéves háború a hanyatlás kezdetét jelentette. A török sereg segítségére küldött tatár csapatok a település elnéptelenedésére vezettek. A szénási helytörténészek kutatása szerint a XVI. században az egyik legjelentősebb környéki település volt a gyulai vár fennhatósága alatt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy asztagrakó helyként tartották nyilván, ami annyi jelent, hogy a környező helységekben összegyűjtött gabonatizedet ide szállították és a helyi bíró felelt érte. Ám a történet folytatása jól ismert, jött a török és annak tatár segédcsapatai. Az újratelepítés a Károlyi családnak köszönhető. 1818-ban napszámos falut alapítottak a közeli Mihálytelken, melynek fejlődése révén három évtized múlva megalakult a mai Nagyszénás, akkor még Nagykurtics néven. Hamarosan a környező Kisszénás is beolvadt a településbe. Egykor nyolc majort jegyeztek a település közigazgatási területén, mára azonban eltűntek ezek a gazdasági központok. A helytörténészek azonban feljegyezték a neveiket: Czifra, Malmos, Székes, Mihálytelek, Lajosszénás, Kismajor, Kisszénás és Pálmatér. A két utóbbi neve azért maradhatott fenn, mert vasúti megállóhelyként ma is ott állnak az Orosháza-Mezőtúr vonalon. Napjainkban is a mezőgazdaság a fő megélhetési forrás, de kisebb üzemek is működnek a nagyközségben. A híressé vált nagyszénásiak közül kiemelkedik Mendöl Tibor földrajztudós, Bucskó Gizella óvónő, Vastagh Pál egyetemi tanár, a Horn-komány igazságügy-minisztere, illetve Fábián Rózsa képzőművész. Bár Czabán Samu tanító csupán négy évet töltött a faluban 1911 és 1915 között, mégis kultikus tisztelettel ápolják emlékét. Rendszeresen szakcikkeket publikált, illetve elnöke volt az Állami Tanítók Országos Egyesületének. Egykor jelentős egészségturisztikai zarándokhely volt Nagyszénás, miután 1954-ben kiderült, hogy értékes termálkincset rejt a föld. A nagyszénási fürdő a hatvanas évek elejétől egészen 2001-ig működött. A felszabaduló termálenergiát a helyi társasházak, intézmények fűtésére, illetve mezőgazdasági hasznosításra szánják. Jentős a nagyszénási lovas turizmus. Több, erre szakosodott lovastanya, panzió várja a sportág szerelmeseit, illetve a lovaglás iránt érdeklődő gyermekeket, családokat. A helyi látványosságok közül a Rózsa galéria, az evangélikus és katolikus templomok, az első és a második világháborús emlékművek, illetve a hősök emlékműve jelentős, de 20-30 kilométeres sugárban elérhető a kiscsákói kastély, Orosháza, Gyopárosfürdő, Kondoros.

2023.12.27. 07:27

Karácsony második napja van

A karácsony hivatalosan december 24-től december 26-ig tart. Azt körülbelül tudjuk, hogy mit ünneplünk december 24-én és 25-én. De mit ünneplünk december 26-án? Azt például tudjuk, hogy a pogányok körében december közepe a téli napforduló ünnepét jelentette. December 21-től kezdve ugyanis rövidülnek az éjszakák, így az ókorban ekkor ünnepelték nagy vigasságok közepette a nap visszatérését, az élet és a fény győzelmét a halál és a sötétség felett. Emellett az ókori Rómában ekkor tartották Szaturnusznak, a földművelés istenének fesztiválját, valamint december 25-én ünnepelték Mithrásznak, a felkelő nap istenének a születésnapját. A keresztény egyház később ugyanezt a napot, december 25-ét tette meg Jézus születése napjául is, bár a próféta születésének igazi időpontjáról nincsenek információink. Egyesek szerint január 6-án, Vízkeresztkor, mások szerint november 25-én, vagy éppen december 20-án látta meg a napvilágot, megint mások pedig tavaszra, április-májusra teszik a születésének napját. Ez utóbbi vélemények a 75 évente megjelenő Halley-üstököshöz kötődnek, ami Krisztus születése körül csak i.e. 12-ben jelent meg az égbolton, és ezen elméletek szerint ez lehetett a híres Betlehemi csillag, ami a napkeleti bölcseket a jászolhoz vezette. A néphagyományban István napja az egészség- és termésvarázslás napja. A magyar népszokás szerint ezen a napon régen a nőtlen és házas emberek együtt jártak házról-házra és köszöntőket mondtak termékenység és a párokat összehozó varázslás céljával. A gazdának a regölés keretében minden jót kívántak, a lányokat és legényeket pedig "összeénekeltették". A regölés fő időpontja december 26., István vértanú napja volt, akinek alakja a népi emlékezetben egybeolvadt a magyarok első királya, István alakjával. December 26-án, Szent István napján a legények felköszöntötték a falu Istvánjait. A magyar folklórkutatás a regölést tartja a magyarság egyik legarchaikusabb népszokásának. Angliában szintén neves nap december 26., ez már csak Boxing Day-ként, magyarul Dobozoló napként emlegetik. Karácsony másnapjának reggelén szokták átadni, és kicsomagolni, kidobozolni az ajándékokat, és ekkor szoktak a családtagok is összegyűlni az ünnepi asztal körül. December 26-át az angolok egyúttal Bank Holiday-ként is nevezik, amikor is a bankok és az irodák zárva tartanak, az üzletek viszont egészen horribilis leárazásokkal, akár 80%-os árleszállítással várják a vásárló kedvű polgárokat a bevásárló sugárutakon. Egyszóval december 26-án is van mit ünnepelni mind a vallás, mind a hagyomány, mind pedig az idegen kultúrák szempontjából. December 26. mindezzel együtt leginkább a pihenésé és a családé. Az a nap, amikor nagyokat eszünk, nagyokat beszélgetünk, hogy aztán nagyot pihenjünk és rájöjjünk, eltelt egy újabb karácsony és 5 nap múlva, egy újabb esztendő is.

2023.12.26. 07:13

December 25.-én ünnepeljük a Karácsonyt

A december 25.-i karácsonyunkat az első három század keresztényei nem ismerték, Jézus születése utáni évszázadokban még csak említést sem tesznek Krisztus születéséről. Ami ezt a napot különlegessé tette a pogány Római Birodalomban, az a Nap imádásának szentelt ünnep volt. Egészen a negyedik század elejéig az egyház vízkereszt ünnepén, a mai naptárunk szerint január 6-án, az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát ülte meg. Január hatodika a pogányoknál a Dionüszosz-ünnep napja volt, emellett Ozirisznek szentelt nap is volt, és úgy tartották, hogy a Nílus vize is különös csodaerővel telik meg ezen a napon. A január 6-án tartott keresztelési ünnep meghonosodott a Kelet hivatalos egyházában, noha az, bár harcolt az eretnekek ellen, mégis más egyházi szokásokat is átvett tőlük. A január 6-án tartott ünnep ezután vált Jézus születésének és keresztelésének ünnepévé is a negyedik század elejére. Egyiptomi, szír és palesztin források támasztják alá ennek a kettős ünnepnek a meglétét és azt, hogy nagy jelentőségű esemény volt. Mindhárom forrásból kiderül, hogy fontos szerepe volt a fénynek. Már a pogányok is a nappal meghosszabbodását ünnepelték ezen a napon. Az epifánia ünnepén pedig a sötétséget elűző Krisztus és Krisztus, mint a világosság belépése a sötétségbe jelenik meg. A 325-ös nicaeai zsinaton több korábbi tant is elutasítottak. Többek között elítélték azt a tant, hogy Jézus születésekor nem maga Isten lett emberré, és azt is, hogy Jézust csak a kereszteléskor adoptálta Isten. Ennek következtében a konkrét dátumtól függetlenül fontossá vált, hogy különváljon a születés és a keresztelés ünnepe. Ezt követően jelent meg az a gondolata, hogy a születésünnepet az epifániától elkülönülve tartsák meg. A 4. század elejére jutott el az ősi epifániaünnep Keletről Nyugatra, Rómába is. Történelmi forrásokból annyit tudunk, hogy 336-ban december 25-én ünnepelték Krisztus születése napját, sőt már előtte Nagy Konstantin idejében is. A dátum megjelölésében fontos szerepe lehetett annak, hogy a pogányoknak különlegesen fontos ünnep volt a december 25. Ekkor tartották a Napisten ünnepét, és tudjuk azt is, hogy Nagy Konstantin császár tudatosan törekedett arra, hogy a Nap-kultusz és a Krisztus-kultusz összekapcsolódjon. Augusztinusztól és Leó pápától is vannak utalások arra, hogy felszólítják a népet: ne a Nap születését ünnepeljék, hanem Krisztusét december 25-én. A forrásokból tehát következtetni lehet arra, hogy az egyház ismerte ennek a napnak a pogány jelentőségét. December 25-én ünneplik a karácsonyt a római katolikus, a protestáns, valamint a konstantinápolyi, alexandriai, romániai, ciprusi, görögországi, finnországi ortodox egyházak.

2023.12.25. 07:13

A karácsonyi ünnepkör története

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen az ősi hagyományok szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak. A karácsonyt, amelynek latin neve Natalis Domini, Az Úr születése, a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én ünnepli. Világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, és az otthon napja. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, s ennek időpontja, amelyet Dionysius Exigius apát számított ki az 5. században, lett az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja. A karácsony szó gyökere valószínűleg a latin incarnatio, megtestesülés, más felfogás szerint a szláv jövevényszavaink legősibb rétegéből származó, a téli napfordulóra utaló korcun, átlépő igenév. E szóval a magyaron kívül csak a keleti szlovákok, a máramarosi ruszinok és a huculok jelölik az ünnepet. A magyarban él a „két karácsony” kifejezés is: a „nagykarácsony” napja december 25., a „kiskarácsony”, vagyis az újév napja január 1. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re. Az ortodox keresztényeknél szintén december 25. a dátum, amely a Julián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított késése miatt esik január 7-re. Az abban a korban népszerű Mithrász-kultuszban ugyanezen a napon ünnepelték a Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmet, amely alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténységnek a pogány ünnep ellensúlyozására, egy új eszmeiséggel való felváltására. Karácsony napját négyhetes adventi, Úrjövet időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak. E szokás nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben. A karácsony katolikus liturgiájának sajátossága a három szentmise, az éjféli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi ünnepi szentmise. A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi, Rómának és a világnak szóló áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus szüleivel, Máriával és Józseffel. A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

2023.12.22. 07:37

Négy nemzetiségi díjat nyújtottak át Kétsopronyban

A nemzetiségek napja alkalmából tartottak díszünnepséget Kétsopronyban. A vármegyei és a helyi önkormányzat rendezvényén több kitüntetést is átadtak. Díjat vett át Takács Istvánné, Krajcsovics Hajnalka, Táth János és Zsigmond Károly. Soltész Miklós államtitkár beszédében ismertette, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben a nemzetiségek kapcsán 6,2 milliárd forint támogatás érkezett a térségbe. Itt a nemzetiségek tudnak egymás sikereinek örülni, együtt élnek, közösen dolgoznak, mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány együttműködik mind a kilenc nemzetiséggel, akik maguk rendelkeznek a sorsukról, az oktatás, a kultúra, a civil szervezetek területén rengeteg eredményt értek el az elmúlt évtizedekben. A fejlődést meg lehet tapasztalni, óvodák, iskolák, templomok, kulturális intézmények újultak meg. Az elmúlt tizenkét évben több mint 3200 támogatás érkezett a térségbe a nemzetiségekkel kapcsolatban, építkezésekhez, épületek fenntartásához, működésre. A 6,2 milliárd forint 42 település 51 nemzetiségi önkormányzatához futott be. Hozzátette, hogy az összefogás mögött személyek állnak, akik mindent megtesznek a nemzetiségi közösségekért.

2023.12.21. 07:44

Korábbi híreink

Támogatók:

Partnerek: