Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
„Szállj költemény, szólj költemény mindenkihez”
|
 Április 11-én, a költészet napján „Szállj költemény, szólj költemény mindenkihez…!” címmel közös felolvasásra várja a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete az érdeklődőket. A líra tiszteletére szervezett rendezvény 13.00 és 15.00 óra között kerül megrendezésre.
|
|
|
|
|
Lelkinap a gyászoló özvegyeknek
|
 A Szeged-Csanádi Egyházmegye CsaládKözPontja lelkinapra hívja a gyászolókat és özvegyeket április 13-án, szombaton 9 órától – 16 óráig Szegedre, a Katolikus Házba (Dugonics tér 12.). A lelkinapot Kopasz István mórahalmi plébános és Gáborné Puskás Julianna, Gyászfeldolgozás Módszer specialista tartja. Érdeklődni és jelentkezni a pasztoralis.hu honalapon vagy a kihelyezett szórólapokon lehet.
|
|
|
|
|
Tavaszi bérmálási rend április 14-én
|
 Az egyházmegye tavaszi bérmálási rendje szerint április 14-én, vasárnap 9 órakor Medgyesbodzáson a Szent István Király Plébánián, szintén 9.00 órakor Mindszenten a Mindenszentek Plébánián, 9 óra 30 perckor Apátfalván a Szent Mihály Plébánián, 10 órakor Ruzsán az Urunk Színeváltozása Plébánián, 11.00 órakor pedig Magyarbánhegyesen a Szűz Mária Szent Neve Plébánián lesz bérmálás.
|
|
|
|
|
A Dóm téren jótékonysági futóversenyt rendeznek
|
 A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal, a Szegedi Tudományegyetem és a Gál Ferenc Egyetem, április 14.-én vasárnap,Szegeden a Dóm téren jótékonysági futóversenyt rendez, amellyel a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeket segítő ÁGOTA Alapítványt támogatja. Minden résztvevő egyedi befutóérmet, rajtcsomagot kap, valamint ajándék belépőt az április 14-i Szeged-Csanád Grosics Akadémia – Haladás bajnoki mérkőzésre. Az esemény fővédnöke Kopasz Bálint olimpiai bajnok sportoló.
|
|
|
|
|
Battonya megmutatta ezer arcát
|
 Az Új Alapokon Békés Megyéért, Battonyáért Egyesület szervezte meg a Battonya 1000 arca nevű nemzetiségi és gasztronómiai napját a művelődési házban. A rendezvényen többek között bemutatkoztak a település szerb, román, roma nemzetiségei. Az egyesület elnöke Borsodi János, a hit, remény szeretet jegyében osztotta meg gondolatait. Boros Csaba polgármester kiemelte, büszkék a település nemzetiségi sokszínűsége több száz év óta meghatározó tényező Battonyán. Itt mindhárom nemzetiség a magyarsággal együtt a történelmi idők óta békében él. A 2019-ben megalakult képviselő-testület két pillérre építkezett, a mezőgazdaságra, valamint a turisztikára, amelynek fontos része a nemzetiségi értékek. Battonya számít rájuk a kultúra és a turizmus fejlesztése szempontjából is. A műsort a Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda néptánccsoportjának előadása nyitotta meg. Bemutatkozott a Battonyai Két Tanítási Nyelvű Szerb Általános Iskola és Óvoda énekkara, a Magdu Lucián Román Általános Iskola és Óvoda Magdu művészeti csoportja. A közönség láthatott hagyományos roma táncokat. A műsor zárásaként a Suferini néptánccsoport lépett fel. A kulturális műsor után nemzetiségi gasztronómiai kóstolásra voltak hivatalosak a résztvevők. Volt hagyományos gulyás, csorba leves, szerb lecsó húsgombóccal, cigány lecsó és bodag.
|
|
|
|
|
Felújították a Bajcsy óvodá
|
 Orosházán komoly munkálatok zajlottak és zajlanak is még a Bajcsy-Zsilinszky utcai óvodában. Erre az egyik épületrész megsüllyedése miatt volt szükség, az elmúlt napokban pedig egy külső- és belső felújítás is történt az intézményben. A részletekről Bojtor István, a város alpolgármestere számolt be. Korábban a statikai vélemény alapján megállapítást nyert, hogy a vizesblokk repedései a hozzáépített épületrész süllyedésére utalnak. Ezeket a problémákat kellett gyorsan orvosolnia a város önkormányzatának. Orosháza alpolgármestere elmondta, hogy ennek értelmében a szerkezetileg leromlott épületrész alapjait megerősítették, valamint az érintett közművek épületen kívüli és belüli szakaszait is lecserélték. A későbbiekben pedig azt is lehet majd látni, hogy korszerű, a mai igényeknek, valamint remélhetőleg a gyerekek szín- és ízlésvilágának megfelelően a vizesblokk teljes körű felújítása is megtörtént, ezen kívül a padozatot, padló- és faburkolatokat cseréltek le a szakemberek. Megtörtént a festés és az új szaniterek felhelyezése is, mondta az alpolgármester. Az elkészült épületrész mellett a kazán problémájának megoldása is megtörtént. Egy tágulási tartályt cseréltek ki a szakemberek. A munkálatok költsége bruttó 35 millió forint volt.
|
|
|
|
|
40 millióból újult meg és bővült ki Orosházán a Kisharang bölcsőde
|
 A Kisharang bölcsődében a kisgyermekeket egy teljesen felújított épületegyüttesben fogadják Orosházán. A Zöldfa utcai, önkormányzati fenntartású bölcsődében a földszint részleges átalakítása, továbbá szintráemeléssel a tetőtér beépítése valósult meg.
|
|
|
|
|
Orosháza újratelepítésének 280. évfordulóját ünnepli áprilisban
|
 Áprilisban születésnapját ünnepli Orosháza. A város újratelepítésének 280. évfordulója alkalmából Orosházi Hétre gazdag programsorozatot állítanak össze. A település története az újkőkorig nyúlik vissza, melyet a környéken talált régészeti leletek igazolnak. Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatnak. A török uralom alatt a település a pusztulás sorsára jutott. Orosháza újkori története a vidék 18. századi betelepülésével kezdődik. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna vármegyei Zombáról érkeztek telepesek. Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést. A 70 áttelepülő család 1744. április 24-én – Szent György napján – tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével érkezett az orosházi pusztára. Horváth András evangélikus lelkész vezetésével vesszőből, sárból felépítették az első templomot a Zombáról magukkal hozott harangnak. A betelepülők földműveléssel, állattartással foglalkoztak, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra, majd a 18. században az iparos réteg is kialakult. A településen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréséig nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül, csendesen folyt az élet. 1870-ben az Alföld–Fiumei Vasút megépítése felgyorsította a község gazdasági fejlődését. A később kiépített szárnyvonalak, köztük 1906-ban megnyílt a Szentes – Orosháza vasútvonal révén Orosháza a Körös-Tisza-Maros közének vasúti csomópontjává vált. Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem: A mezőgazdasági feldolgozó ipar virágzásnak indult. Fejlődött a baromfi-feldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban. A második világháborút követően az élni akarás mindennél erősebb volt az itt lakókban. Orosháza 1946-ban kapott városi rangot. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, amely több ezer embernek adott munkát. Az újratelepítésre, az ősökre emlékezve erőt meríthetnek az utódok április 24-én is.
|
|
|
|
|
támogatják a civilek a tehetséges fiatalokat is Nagyszénáson
|
 A Polgári Egyesület Nagyszénásért civil közösség VI. jótékonysági bálját rendezte meg. Az egyesület elnöke a 22 esztendős Egyesület eddigi tevékenységéről, az adományok felhasználásáról, terveikről beszélt. Az elmúlt öt rendezvény alkalmával összegyűlt adományok közösségi célokat szolgáltak. Nagyszénáson közel hatmillió forintból létesült fitnesz park, részlegesen lefedték a gyógymedencét, utcabútorokat telepítettek. A Zrínyi utca teljes hosszában fásítást végeztek. A Nagyszénási Gyermekek Továbbtanulásáért Alapítványt összesen hétszázezer forinttal támogatták. Minden év decemberében készült falinaptár és ez eljutott valamennyi család otthonába. Rendszeres segítői a helyi rendezvényeknek. Az idei báli bevétellel a tehetséges szénási fiatalokat, a település szépülését, a közösség épülését szolgálják.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
Versec