Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Izgalmas titkokra derült fény a csabai konferencián
|
 Békés vármegye nemzetiségi múltja címmel rendeztek történelmi és néprajzi konferenciát a napokban Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában. A Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület rendezvényén új, érdekes kutatási eredményeket is bemutattak. Ladó Balázs, a Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület titkára elmondta, szervezetük tavaly márciusban alakult azzal a céllal, hogy összefogja azokat, akik a megyében helytörténettel foglalkoznak. Békés Megye nemzetiségek szempontjából a legszínesebb megye hazánkban. Számos területen folynak kutatások, azok eredményeit pedig szeretnék a nagyközönség számára is elérhetővé tenni. A konferencia anyaga várhatóan júniusban egy kötetben is megjelenik majd. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója kiemelte, a török háborúk, illetve a Rákóczi szabadságharc idején Békés megye területe elnéptelenedett, alig voltak lakosai. Harruckern János György, aki 1720-ban megkapta a területet, részben tudatosan telepített ide embereket, ugyanakkor egy üres területnek szívó hatása is volt. Itt rendelkezésre állt a föld, és abban az időben született a Carolina Resolutio, amely a protestáns felekezeteket szigorú szabályok közé szorította, A munkáskezeket akaró földbirtokos a protestánsoknak jóval több jogot adott, mint amelyek más területeken voltak. Ennek eredményeként az 1880-as népszámlálás szerint itt az evangélikusok aránya 36 százalék volt, a reformátusoké majdnem ugyanannyi, a katolikusoké pedig mintegy 22 százalék. Azok az evangélikus lelkészek pedig, akik a felvidéki gimnáziumok után német egyetemekre jártak, a legkorszerűbb tudást hozták ide. Ők voltak, akik az olyan településeket mint Békéscsaba, Szarvas Mezőberény közösségé szerveztek a német városkönyvek mintájára. Emellett szabályrendeleteket készítettek arról, hogy ki és mivel tartozik a közösségének, az elöljáróságának, de még az is benne volt, hogy feleség és a férj milyen kötelezettséggel bír a házastársa felé. Erdész Ádám hangsúlyozta, Békés megyében a nemzetiségek története konkrét dátumtól függetlenül mindig aktuális, hiszen ha megnézzük az asszimiláció utáni utolsó népszámlálások egyikét, az 1880-ast, azt látjuk, hogy a magyar anyanyelvűek aránya 70 százalék, a szlovákoké 24,5 százalék, a németeké 3 és közelíti a 3-at a románoké is. Ez egy olyan nemzetiségi összetétel, amely a megye történetének szinte minden területét befolyásolja, a gazdaságtörténetet, a településtörténetet, sőt a mentalitástörténetet is. A nemzetiségi kutatásoknak nagy hagyományai vannak Békés megyében, és ezt tovább vinni nagyon fontos dolog. Örömteli, hogy az egyesület vállalta és egy színes konferenciaanyagot állított össze, amelyben a németektől, a szerbeken át az örmények épített örökségén keresztül a cigányságig szinte minden itt élő nemzetiségről vagy etnikai csoportról szó esett. A plenáris ülésen bemutatkozott az egyesület, emlékeztek a németek elűzésének 80. évfordulójára. Ezt követően két szekcióban folytatódott a munka. Az A szekcióban, Nyolcvan éve indult el a hazai németség kiűzetése címmel Abonyi Lajos Békés Vármegyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tartott előadást. A békéscsabai szlovákok történetének kutatásával kapcsolatban Kiszely András, a Békéscsabai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, míg a battonyai szerb közösség múltja és jelene címmel Gyenes-Eckbauer Miklós történelem szakos tanár, a Battonyai Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnöke osztotta meg gondolatait.
|
|
|
|
|
Orosházi büszkeség az Országház falai között
|
 Thék Endre neve ma is különleges jelentéssel bír az iparművészet iránt érdeklődők körében és az orosházi lakosoknak. A 19. század egyik legjelentősebb asztalosmesterének és bútorgyárosának keze munkája olyan neves épületekben látható, mint a Wenckheim-palota, Budavári Palota, Andrássy-palota vagy épp az Országház. Utóbbi helyszínen végzett munkája nemrégiben ismét a rivaldafényben találta magát, amikor a TISZA Párt alelnöke, Forsthoffer Ágnes a közösségi média oldalán méltatta az orosházi születésű szakember alkotásait. Az ülésterem teljes berendezését, az elnöki és a szónoki emelvényt, a széksorokat, faburkolatokat és a mennyezetet Thék Endre és Michl Alajos műhelye szlavóniai tölgyfából készítette. Csodálatos munkájuk több, mint 100 év elteltével is egyedülálló – írta közösségi média bejegyzésében Forsthoffer Ágnes. A poszt óriási büszkeséget váltott ki az orosháziakból, több kisebb csoportban is megosztották a TISZA Párt alelnökének méltatását. Az orosházi születésű asztalosmester és bútorgyáros 1894 és 1902 között nyert megbízást az Országház belső berendezéseinek készítésére. Az épület tervezője Steindl Imre felvázolta az arculatot, majd Foerk Ernőre bízta a tervek elkészítését. A két ember munkája nyomán a belső tér egy olyan tervezete született meg, melyhez hasonló kevés akad Európában. Az asztalos munkát persze egy ember nem tudta volna vállalni a hatalmas mennyiség miatt, így öt céget kértek fel a bútorok és a falburkolatok elkészítésére, köztük Thék Endrét. A felsőházi ülésterem mellett Thék Endre Üllői úti bútorgyárában készült a miniszterelnöki dolgozószoba mahagóni mennyezete, a faburkolat és a bútorok. Utóbbi darabok különlegességét adja, hogy formába préselt színes festésű eozinmázas kerámiabetétekkel ékesek, melyek Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készültek.
|
|
|
|
|
Az orosházi mentősök nap mint nap bizonyítják rátermettségüket
|
 A mentők napja alkalmából több kitüntetést és elismerést adtak át múlt héten az Orosházi Mentőállomáson. A hagyományokhoz híven ezúttal is oklevelekkel, kitüntetésekkel ismerték el a mentők napja alkalmából az Orosházi Mentőállomáson dolgozók munkáját. Az ünnepség elején Raffai János adta át az önkormányzat jóvoltából az Orosháza kiváló mentőse címet, melyet idén Horváth Viktor mentőápoló kapott, aki húsz éve szolgál a városban. Oklevelet vehetett át kimagasló szakmai tudása és tevékenysége elismeréséül Bende Tibor mentőtechnikus, és Szilaj Izabella mentőtiszt. Az Országos mentőszolgálatnál végzett 10 éves munkájáért Bagdi Tamás mentőtechnikus és Pászti Tibor Domán mentőtechnikus, 15 éves munkájáért Kerti Sándor Zoltán gépkocsivezető és Kovács László mentőápoló, 20 éves munkájáért Angyal Richárd mentőtiszt, Horváth Viktor mentőápoló, Sárközi Géza mentőápoló és Tábit Zoltán mentőápoló, 30 éves munkájáért Szilaj Izabella mentőtiszt és 45 éves munkájáért Birkás Tibor mentőápoló hűségjutalomban részesült. Regionális igazgatói dicséretet kapott Szilaj Izabella mentőtiszt, Liszkai Marianna mentőápoló, Polányi Csaba mentőtechnikus, Ádók Roland mentőtechnikus. Mindezeken túl az eseményen elhangzott, hogy korábban Szilágyi Mihály mentőtiszt „Orosháza Városért” elismerésben részesült, míg Szilaj Izabella mentőtiszt pedig a Magyar Vöröskereszttől „Az elsősegélynyújtás népszerűsítésért” kitüntetést vehette át.
|
|
|
|
|
Új eszközöket vásárolhatnak a tűzoltók
|
 Több millió forint támogatást kapnak az önkormányzati tűzoltóságok, miután elbírálták a pályázataikat. A katasztrófavédelemnél közölték, hogy a három Békés vármegyei önkormányzati tűzoltóság mennyi pénz kap, és hogy azt mire költheti. Az önkormányzati tűzoltóságok részére kiírt pályázatra mind a hatvan önkormányzati tűzoltóság adott be igényt. A támogatásokra vonatkozó javaslatot az országos katasztrófavédelmi főigazgató jóváhagyta, amelynek értelmében a hatvan önkormányzati tűzoltóság összesen 258,6 millió forint támogatásban részesül. A Békés vármegyeiek közül a békési önkormányzati tűzoltóság 4 millió forint, a hunyai, csárdaszállási, gyomaendrődi önkormányzati tűzoltóság 4,3 millió forint, a tótkomlósi önkormányzati tűzoltóság 4,33 millió forint támogatáshoz jut. A katasztrófavédelemnél közölték, hogy a békésiek védő- és technikai eszközre, a gyomaendrődiek védő- és technikai eszközre, valamint szertárépítésre, felújításra, atótkomlósiak védő- és technikai eszközre, egyéb eszközre fordíthatják az összeget.
|
|
|
|
|
Ezreket vár idén is a Magyarok Országos Gyűlése Ópusztaszerre
|
 2026. július 3–5. között a Magyarok Országos Gyűlése idén is egyedülálló találkozási pontot teremt a magyar közösségek, családok, hagyományőrzők, előadók, alkotók és mindazok számára, akik fontosnak tartják a nemzeti értékek megőrzését, a közösségi összefogást és a magyarság jövőjéről való közös gondolkodást. A 12. alkalommal megszervezett rendezvénynek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ad otthont. A háromnapos rendezvénysorozat egyik legnagyobb erejét a magyarságot érintő aktuális kérdéseket feldolgozó előadások és beszélgetések jelentik, amelyeknek a hazánkat érintő változások bőséges témaforrást és komoly feladatot adnak. A Magyarok Országos Gyűlése évek óta a magyar közösségi élet egyik meghatározó eseménye. Nem csupán rendezvény, hanem közösségi élmény, kapcsolódási lehetőség és olyan találkozási pont, ahol a hagyomány, a kultúra, a történelmi értékek és az összetartozás egyszerre kelnek életre. A 2026-os találkozó is erre az alapra épül: a magyar kulturális örökségünk megőrzésére, a közösségi összefogás erősítésére, valamint a lelki és szellemi felemelkedés lehetőségére. A rendezvény üzenete idén különösen aktuális. Átalakuló világban élünk, és nagy változások érik a nemzetünk valamennyi tagját. A változáshoz való alkalmazkodás akkor lehet sikeres, ha válságállók a közösségeink, és ha a változás a közös értékeinken, hagyományainkon alapul. Akkor lehet megtartó ereje, ha azt erősítjük, ami összeköt, ami megtart, ami irányt mutat, hitet ad és mércét állít mindannyiunk számára. A szervezők idén is arra törekednek, hogy a Magyarok Országos Gyűlése családbarát, minden korosztály számára bejárható és élményekben gazdag rendezvény legyen. A látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban hagyományőrző bemutatók, családi és gyermekprogramok, előadások, beszélgetések, közösségi terek és kulturális programok várják. A 18 éven aluliak számára a rendezvény idén is ingyenes. A XII. Magyarok Országos Gyűlésének egyik kiemelt újdonsága, hogy a főszínpad Drábik János nevét viseli majd, ahol olyan előadások és beszélgetések kapnak helyet, amelyek a magyarságot érintő történelmi, társadalmi, közéleti, kulturális és szellemi kérdésekre irányítják a figyelmet. Az előadók között szerepel többek között Vukics Ferenc, Szanyi Tibor, Patthy István, Kövér Gábor, Borvendég Zsuzsanna, Kaló Imre, Pécsi Rita, Nógrádi György, Kusai Sándor, Tóth Máté, Csordás Ákos, Bedő Imre, Pócs Alfréd, Somkuti Bálint, Horváth Szilárd és Székely János, valamint további meghívott vendégek. A Magyarok Országos Gyűlése minden évben közösségi összefogásból valósul meg. A rendezvény szíve és motorja az önkéntes közösség: azok az emberek, akik munkájukkal, idejükkel, lelkesedésükkel és felelősségvállalásukkal segítik, hogy a Magyarok Országos Gyűlése méltó módon fogadhassa a látogatókat. A szervezők várják mindazokat, akik szívesen csatlakoznának az ország legnagyobb kalákájához. 2026. július 3-a és 5-e között mindenkit várnak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, a XII. Magyarok Országos Gyűlésén.
|
|
|
|
|
A pünkösd jelentése, története, népszokások pünkösd napjá
|
 Pünkösd a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté, ötven szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet a "hetek ünnepének" is nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik. Miről szól a pünkösd? Mit ünneplünk pünkösdkor? A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban, 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap. Pünkösd előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek. A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció, az úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak. A keresztény hagyomány mellett a pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása. Például az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban a legények különböző ügyességi próbákon, lóversenyen mérik össze erejüket és ügyességüket. Régen faluhelyen a győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer zarándok érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.
|
|
|
|
|
Pünkösd Ópusztaszeren,
|
 Pünkösdkor változatos programokkal készül az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Május 24-én, vasárnap a Kalandos Emlékhely programjai mellett, a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évéhez csatlakozva Pásztortalálkozót tartanak. Lesz pusztai gyapjúszüret, tárlatvezetés a puszták rajzolói kiállításon, Füveskönyv a pusztáról – Szeri Gyógynövényház, ahol fedezhetik a Dél-Alföldi táj jellegzetes növényvilágát, valamint a vadon termő füvek emberi és állati gyógyászatban betöltött ősi szerepét. Tarhonyakészítést és lovasbemutatót is tartanak. Május 25., hétfőn 11 órától lovasbemutatóval kezdődik a program. Fél 12-től Népzene, néptánc lesz a Hatetudnád Tánctanodával, ezt követi 12 órától Berta János vándorkomédiás „A vénasszony meg a halál” c. előadása. Háromnegyed egykor kezdődik a Pünkösdjárás, majd 14 órától a .„Pünkösdi királyválasztás” - ügyességi lovas vetélkedő, a Lovaspályán. A Pünkösdölőn izgalmas kalandok várják a látogatókat.
|
|
|
|
|
A Dél-Alföld „Mohácsa” kiállítás Ópusztaszeren
|
 Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark megnyílt a Dél-Alföld „Mohácsa” c. új időszaki kiállítása, a Látogatóközpontban. Miközben a mohácsi csata napjának eseményei viszonylag jól ismertek a magyar történelem iránt érdeklődők számára, az már kevéssé köztudott, hogy a felgyújtott Budáról hajóhídon Pestre átkelő török sereg kétfelé válva, és menet közben a Duna‒Tisza közét végig dúlva érte el saját területét. A két seregtest elől déli irányban menekülők által hatalmasra duzzasztott bácsi tábor elpusztításának talán több áldozata volt, mint magának a mohácsi csatának. A két folyó közötti terület hódoltsági története elég homályos. Amit tudunk, az többnyire a térség településeinek pusztulása, és a rácok bácskai térfoglalása. Keveset tudunk a török Szegedről, pedig várát a híres török utazó, Evlia Cselebi által megörökített helyi hagyomány szerint a nagy török építész, Szinán tervezte. Még kevesebbet a török palánkvárak világáról, pedig egy ideig a szeri monostor épületét is ilyen célra használhatták. Arról pedig már fogalmunk sem lehet, miként élt túl a magyarság egy olyan korban, amikor nem csupán az új szokásokkal berendezkedő török hatalom nézett rá ferde szemmel, de a felvidéki várakból portyázó magyar katona is ellensége volt, ráadásul hitében is megosztva „dúlt viszály keblében”. A kiállítás és a konferencia ennek a kornak kíván emléket állítani, bemutatva a Duna‒Tisza köz középső és déli részének 16‒17. századi történetét, valamint építészeti, tárgyi és szellemi hagyatékát ‒ magyart, törököt és rácot egyaránt. A tárlat a Szer Üzenete Alapítvány támogatásával, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésével valósul meg. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Látogatóközpontjában.
|
|
|
|
|
Párizsban is felfigyeltek a Nagyszénásról indult divatfotósra
|
 Egy tehetséges fiatal lányt az útkeresése, az önmegvalósítása során egy váratlan szerencse érte utol. Ő Sárkány Anna, a Nagyszénási lány. Divatfotósként szupermodellek és világhírű divatmárkák világában éli a mindennapjait. A nagyszénási lány már óvodásként is imádott rajzolni, majd a Czabán Samu Általános Iskolában Hudák Ildikó rajztanár szakköri foglalkozásain kezdte bontogatni szárnyait és ezen az úton a szülei is támogatták. Ő az a tehetséges divatfotós, akinek a képeit a francia divatlap, a Moevir novemberi számának hat oldalán publikálták, a címlapon pedig a fotós neve is szerepelt. Képein Karner Tamás modell látható, aki Német Janka divatmárkájának néhány darabját viseli a divatfotókon. Sárkány Anna egyébként tavaly novemberben Orosházán is bemutatkozott divatfotóival a Liszt Ferenc AlapfokúMűvészeti Iskola egyik ünnepi, jubileumi rendezvényén. A tehetséges fiatal Békéscsabán a művészeti gimnáziumban tanult, ahol tanára Tóth Péter támogató környezetet biztosított számára. Grafikusként végzett Békéscsabán, de a grafikai tanulmányai során jött igazán, hogy leginkább az emberek ábrázolása áll hozzá közel. Így a fotózás felé fordult, ahol nemcsak ábrázolhatta, hanem kommunikációs szinten is kapcsolatba kerülhetett az emberekkel. A portré- és divatfotózás így vált a fő irányává, mert ezekben a műfajokban lehetősége nyílt az emberi szépség és személyiség megörökítésére, valamint különböző hangulatok megteremtésére. Sárkány Anna Budapesten él és a divatfotózás izgalmas világába beletanult, idővel lehetősége nyílt hivatásos modellekkel is együtt dolgozni. Ennek eredményeként 2025 őszén egy divatfotó-sorozatot készített Karner Tamással. A modell a Lakemodels ügynökséget képviselte, JANKA nevű magyar divattervező kollekciójának a darabjait mutatta be az ő fotóin. Majd rátalált egy nemzetközi pályázatra, azon keresztül a Moevir Paris divatmagazin, más fotósok között beválogatta az ő sorozatát is a novemberi lapszámába. A célja az volt, hogy egy magyar tervező munkái is megjelenhessenek egy nemzetközi divatmagazin felületén. Meglepetésként érte, amikor a lapszámban a neve a címlapon is feltűnt. Számára ez elsősorban egy pozitív visszajelzés arra, hogy az elmúlt években végzett tapasztalatszerzése jó irányba halad, mondta Sárkány Anna. A fotós jelenleg még a kereskedelemben dolgozik, de hosszabb távon szeretné, ha a divatfotózás meghatározó részévé válhatna az életének. Ez folyamatos tanulást igénylő terület, amire a jövőben is igyekszik időt és figyelmet fordítani.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
