Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Helytörténeti Klubot indított a múzeum
|
 A Nagy Gyula Területi Múzeum az újranyitás után egy helytörténeti klubbot indít, ahová kötetlen beszélgetésre invitálják azokat, akiket foglalkoztat Orosháza, a város története. Szemenyei Béla, a Nagy Gyula Területi Múzeum történésze elmondta, a Helytörténeti Klub ötlete akkor fogalmazódott meg, amikor nyitás után a múzeum munkatársai látták, mekkora szükség van a rendezvényekre, és arra, hogy a kulturális élet ismét színt kapjon Orosházán. Az idősebbek a beszélgetés közben nosztalgiázhatnak, megoszthatják emlékeiket, míg a fiatalabb generáció számára új információkkal szolgálhatnak, olyanokkal, melyekről talán az iskolában sem hallanak, hiszen Orosháza története nem szerepel részletesen a tananyagban. Bárkit szívesen látnak, akit érdekel az aktuális beszélgetés témája. A Helytörténeti Klub első beszélgetése a városalapítási ünnepséghez kapcsolódott. A meghívott vendég ezúttal Koszorús Oszkár helytörténész volt, akivel Orosháza születéséről beszélgettek.
|
|
|
|
|
Az orosházi Jézus Szíve plébániatemplom rövid története
|
 A mai Orosháza környékén már a hagyomány és a fellelhető oklevelek adatai alapján az Árpád-korban négy egyházas falu állott. 1219-ben Monor templomos faluként jelenik meg a dokumentumokban. Ezeket a falvakat az 1241-1242-es tatárjárás elpusztította. A török megszállás előtt újból templomos faluként szerepel különböző okmányokban Árosház néven. A falu a török időkben megsemmisült, a település nevét továbbra is az akkor romokban álló katolikus templom őrizte meg. A török hódoltság után ez a vidék a Harruckernek birtokába került. Az újra települt Orosházán az alapító evangélikusok mellett a katolikus földesúron kívül az urasági cselédség, az örmény haszonbérlők és a katonák köréből kerültek ki a katolikusok. 1792-ben vert falból felépítették az első kis templomot a Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére. A kis templom az évtizedek alatt egyre szűkebbnek bizonyult. Ezért Jakabbfy Kristóf plébánossága idején, 1832-ben felépítették a késő barokk stílusú templomot valamivel délkeletebbre, ugyancsak a Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére. Ez az istentiszteleti hely szolgált 1922-ig az orosházi katolikusok számára. A század elejei hitéleti fellendülés és a katolicizmus megerősödése következtében egyre szűkebbnek bizonyult a helyi istenháza is. Emiatt elhatározták egy új, tágasabb templom felépítését. A plébánost ebben a tervében megerősítette az akkori váradi püspök, gróf Széchényi Miklós, aki 1921-ben történt látogatása alkalmával félmillió koronát ajánlott fel magánvagyonából a templomépítésre. Az alapkövet 1922. június 11-én, Jézus Szíve főünnepén helyezték el. Gyorsan haladt az építkezés. Már 1922. augusztus 10-én a toronygombot, majd a keresztet is felhelyezték a torony tetejére. A kétmázsás vaskereszt 43,1 méterre van a földtől. A templom titulusa: JÉZUS SZÍVE. Az építészeti terveket Siegel Albin és Szőts Imre műépítészek készítették neoromán stílusban. Ezek alapján a templom hossza 36 méter, befogadó képessége 1500 fő. Az összes költség 12.4 koronába került. A templomszentelést Brém Lőrinc kanonok, püspöki helynök végezte 1922. november 19-én. A templom fölépítéséről fekete márványtábla emlékezik meg a jobb oldali szenteltvíztartó oszlopon. Az ekkor már súlyos beteg építtető püspök, gróf Széchényi Miklós végső kívánsága az volt, hogy az új templomban kialakítandó kriptába temessék el. 1923. december 1-jén Budapesten elhunyt a püspök, s mivel még nem készült el a sírhely, ezért ideiglenesen a Kerepesi temetőben temették el, majd a kripta elkészülte után 1924. június 17-én helyezték itt örök nyugalomba. A kriptát Siegel Albin építész tervezte, melyet a templom kereszthajójának jobboldali részén képeztek ki. Fekete márványlappal van lezárva, fölötte Horváth Adorján szobrászművész fekete márvány keresztje áll, rajta hófehér korpusz a Szent Szívvel.
|
|
|
|
|
A város felemelkedését szolgálják az orosházi díjazottak
|
 Orosháza a településalapítóinak emléke előtt tisztelgett, akik 280 évvel ezelőtt benépesítették a helyet Zombáról érkezve. Minden évben a város megemlékezik a település alapítóiról az evangélikus templomban. Ilyenkor adják át a városi kitüntetéseket. Dávid Zoltán Orosháza polgármestere felidézte az 1744. április 24-én, Szent György napján Zombáról érkezettek történetét, azt, ahogyan szorgos munkával boldogultak, a pusztában imaházat és harangtornyot emeltek, s ott helyezték el a Zombáról magukkal hozott harangot. Orosháza önkormányzata 1993-ban, a városalapítási évfordulóhoz kapcsolódóan döntött több kitüntetés alapításáról. Orosháza Városért elismerő címben részesült Balogh Örse Nívó-, és Aranytoll-díjas költő, Aranyecset-díjas festőművész, Orosháza szülötte; Kissné Tarján Katalin orosházi pedagógus, aki 38 évnyi rákóczitelepi tanítás után az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola székhelyintézményében intézményvezető-helyettesként dolgozott, mesterpedagógusként vonult nyugdíjba. Pörneki Attila orosházi pedagógus, a Gyulai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója, a Kodály Zoltán Gyermekkórus vezetője. Orosháza Város Sportjáért elismerést vett át Hajdu Ágnes, aki az Orosházi Kinizsi sikeres asztaliteniszezője volt, majd játékvezető. Több mint 15 éve az Asztalitenisz Sportegyesület Orosháza pénzügyi, gazdálkodási feladataiban közreműködik, elnökhelyettes. Orosháza Város Sportjáért elismerésben részesült Marton Richárd, testnevelő tanár, az Orosházi NKC felnőtt csapatának erőnléti és kapus edzője. Orosháza Város Sportjáért elismerésben részesült Németh-Csiki Rebeka aerobik oktató. Orosháza Város Sportjáért elismerést kapott a Pünkösdi Zarándoklatért Egyesület. A civil szervezet fő profilja a természetjárás, a túrázás. Thék Endre Díj - Orosháza Gazdaságáért elismerésben részesült Asztalosné Szilágyi Julianna száraztészta-készítő és Walki Hermann autószerelő. Dr. László Elek Díj - Orosháza Egészségügyéért elismerést vehetett át Tóth Éva pszichiáter. Mokry Sámuel Díj - Orosháza Mezőgazdaságáért elismerést kapott Szabó Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara járási falugazdász szaktanácsadója, az Orosháza és Térsége Gazdakör Fiatal Gazda Tagozatának vezetője. A Fehér J. István és Flór László Örökös Vándordíj idei kitüntettje Halustyik Cintia, aki 2018 elején csatlakozott az orosházi CONTACT Kick-box és Thai-box Harcművészeti Egyesülethez. Orosháza Közszolgálatáért Díjat vett át Vas Norbert informatikus, Kocsisné Tóth Anikó kormánytisztviselő, Tompa Lajos pedagógus, Kiss Józsefné gondozónő, Hagymásiné Lazanyecz Anikó gyermekkönyvtáros. A Dr. Gulyás Mihály Életmű Díj Alapítvány pedagógusok életpályája elismerésére alapított díjat. Idén a Dr. Gulyás Mihály Életmű Díjat Demkó Ildikó kapta.
|
|
|
|
|
5+1 érdekesség, amin még az is meglepődhet, aki betéve ismeri Orosháza történeté
|
 Április 22-én a Nagy Gyula Területi Múzeum városismereti sétát szervezett. Az intézmény régésze, Szemenyei Béla vezette végig az érdeklődőket Orosháza patinás épületei között, miközben mesélt azok történetéről, jelentőségéről. Dózsa György utcán át, a Főtér, Győry Vilmos tér, Szabadság tér, Kossuth Lajos utca volt a helytörténeti séta útvonala. Szemenyei Béla számos érdekességet, eddig nem hallott történetet osztott meg a résztvevőkkel. A múzeum épülete eredetileg Schwarz János háza volt, akit 1944-ben deportálták. A zsidó kereskedő azon kevesek közé tartozott, aki hazatérhetett a koncentrációs táborból. A kultúra- és művészetpártoló Schwarz, miután múzeumalapítási célra átadta polgári házát a községnek, ebben az épületben élt még húsz éven át, ma irodaként, korábban cselédlakként szolgáló helyiségeit használva. Az orosházi evangélikus tornya kilenc évvel hamarabb épült meg, mint maga a templom, ugyan is a protestánsok 1777-ben még nem építhettek templomot, ezt a helytartótanács nem engedélyezte, viszont azt igen, hogy az evangélikusok egy tűzfigyelő tornyot húzzanak fel. A templom csak kilenc évvel a torony után, 1786-ban készült el, mikor már a türelmi rendelet ezt engedélyezte. Az 1891-ben zajlott agrárszocialista megmozdulás azért kapta a véres május 1-je nevet, mert valóban sok vérrel járt. Miért? Ezen a napon a Járási Főszolgabíróság előtt összegyűlt földnélküli szegény parasztok több ezres tömegébe lövetett a karhatalom, a csendőrök pedig szétverték a népet. Egy ember meghalt, és több százan megsebesültek. A főtéri üvegkörtefáról sokan tudják, hogy azért készült üvegből, mert Orosháza az üveg fővárosa, és azért körtefa, mert a Zombáról 1744-ben betelepülő evangélikusok egyik vezetője, Ravasz György egy körtefához kötötte ki a lovát. A Söröző helyén egykoron Kisvasútállomás állt. Az ezen a vonalon közlekedő kisvasút nemcsak Gyopárosfürdő-Rákóczitelep irányába, hanem Kaszaper felé is szállított utasokat. A Kossuth szobor most áll az eredeti helyén. Az Alföld Szálló mellé csak a katolikus templom építésekor került. Eredetileg, 1904-ben tehát néhány méterrel a jelenlegi helye mellett állították. Kossuth Lajos Arad felé mutat az aradi vértanúkra emlékezve.
|
|
|
|
|
Indulók és magyar táncok váltották egymást a fúvószenekar hangversenyén
|
 Az Orosházi Fúvószenekar tagjai idén is emlékezetessé tették a településalapítási programsorozatot. Áprilisban 52. alkalommal tartották meg hagyományos Templomi hangversenyüket, ahol régi klasszikusaik mellett újonnan eljátszott dalok is felcsendültek. A szilveszteri koncert mellett ezek a fellépések a legfontosabbak a zenészek életében, így az áprilisi rendezvényt is hosszas felkészülés előzte meg. Debreczeni Márk karnagy elmondta, újdonságaik között készültek például Kevin Costner nagy sikerű, 7 Oscar-díjjal is jutalmazott filmjének, a Farkasokkal táncolónak a zenéjével, de a Kis magyar rapszódiát is szívesen vettük fel újra a repertoárunkba.
|
|
|
|
|
Sportkonferenciát tartottak Szentesen
|
 A Hódmezővásárhelyi Szakképző Centrum és a Gál Ferenc Egyetem együttműködési megállapodást írt alá a múlt héten Szentesen. A sportkarrier tudatos tervezésében rejlő lehetőségeket mutatta be számos előadó a Sport, egészség, rehabilitáció a 21. században elnevezésű konferencián. A meghívott előadók beszéltek egyebek mellett a mesterséges intelligencia bevonásáról a sportsérülések megelőzésében, illetve a sport különösen fontos társadalmi szerepéről. Beke Szilvia, a Gál Ferenc Egyetem dékánhelyettese először arról beszélt, hogy a lakosság egészségügyi állapota egészen tragikus, hiszen a gyerekek tápláltsági állapotát két-háromévente megvizsgálva látható, hogy a 7-9 éves gyerekek 25 százaléka túlsúlyos, sokuk küzd ukorbetegséggel. Mint mondta, a Gál Ferenc Egyetem valamennyi karán előtérbe kerülnek a segítő hivatások. Mind a négy iskolai karon olyan szemléletben oktatják a diákokat, amellyel ők továbbviszik azt a prevenciós szemléletet, hogy nem csak a beteg szervre, a vérnyomásra cukorbetegségre kell figyelni, hanem teljes egészében kezelik az emberi szervezetet. Az együttműködéssel az egyetem szakirányú továbbképzési lehetőségeket igyekszik biztosítani a Szakképző Centrum intézményeiben tanuló, akár az egészségügyi, akár az egészség szervezői pályán készülő fiataloknak. Példaként említette az egészségfejlesztő, mentálhigiénés képzést, amelynek birtokában az ott végzettek képesek a prevenciós munkát egy magasabb szinten végezni.
|
|
|
|
|
Kitüntetést vett át az orosházi rendőr
|
 Rendőrök és rendőrségi dolgozók vehettek át jutalmat a Szent György nap alkalmából tartott ünnepi állománygyűlésen, a Békés Vármegyei Rendőr-Főkapitányságon. Egy orosházi rendőr önkormányzati elismerésben részesült. A Rendőrség Napja alkalmából Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere kitüntető díjban részesítette szolgálata példamutató ellátásáért Szaitz Róbert c. r. törzszászlóst. A képviselő-testület döntése értelmében, a későbbiekben tűzoltó, mentős és készenléti rendőr is kap ilyen elismerést. A békéscsabai ünnepi alkalomból Vörös Ferenc r. dandártábornok, vármegyei rendőr-főkapitány összesen 44 jutalmat adott át. Átadta a Békés vármegyei „Év Rendőre” díjakat, amelyet rendészeti kategóriában Bordács Zoltán r. főtörzszászlós, a Békéscsabai Rendőrkapitányság járőrparancsnoka vehetett át. A bűnügyi szolgálat részéről Tóth Csaba r. százados, a Békési Rendőrkapitányság alosztályvezetője érdemelte ki a kitüntető címet. A határrendészek közül pedig Orosz István r. főtörzszászlós, a Battonyai Határrendészeti Kirendeltség szolgálatparancsnoka lett az „Év rendőre”. A rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek közül az „Év helyi szerve” címet a Békési Rendőrkapitányság állománya kapta. Az „Év Határvadásza” címet Birkás László határvadász tizedes érdemelte ki, „Év Munkatársa” címet pedig hét rendőrségi dolgozó vehetett át.
|
|
|
|
|
Ötvennél több tehetség bemutatkozott Mezőhegyese
|
 Mezőhegyesen a hétvégén mutatták meg tehetségüket a Mutasd Magad Dél-Békés elnevezésű tehetségkutató utolsó szemezgetőjén a zenés, prózai, táncos fellépők. A zsűri 51 produkciót tekintett meg. A sok-sok arany, ezüst és bronz minősített mellett 3 nevet emeltek ki. Ristin Roland zongorista évek óta szereplője a rendezvénysorozatnak. Őt kiemelt arany minősítéssel jutalmazta a zsűri. Noa Hendrix szintén kiemelt arany minősítésben részesült emlékezetes zongorajátékáért. Különdíjat kapott Polgárdi Áron, aki Nagymenő-díjban részesült. A múlt héten véget ért a rendezvénysorozat. Medgyesegyházán szombaton 14 órától rendezik meg a XII. Százszorszép gálát, ahol az elmúlt hetek arany és gálameghívásos ezüst minősített produkciói mutatkoznak be. Az elmúlt 3 hétben közel 100 produkcióban több mint 200 gyermek állt színpadra, hogy megmutassa magát.
|
|
|
|
|
A katyńi vérengzés áldozataira emlékeztek
|
 Az 1940-es katyńi vérengzés áldozataira emlékezett vasárnap a Lengyel Köztársaság Szegedi Konzulátusa, valamint a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szegeden, a dóm mellett a Katyń-emlékkereszt előtt. Karol Biernacki tiszteletbeli konzul elmondta, hogy a katyńi vérontásban életüket vesztettek között szinte minden olyan foglalkozás képviselői ott voltak, akik nélkülözhetetlenek egy állam működtetésében. Ők alkották a lengyel köztársasság elitjét, fogalmazott a konzul, aki szerint az áldozatokra kötelességünk emlékezni. A megemlékezés püspöki szentmisével kezdődött a Fogadalmi templomban, ahol a lengyel 21. Kárpát Hegyivadász dandár katonái adtak díszőrséget, majd a mise után megkoszorúzták az emlékkeresztet. Katyńi vérengzés néven ismerik azt a tömeggyilkosságot, melyet a Szovjet Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtottak végre a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek ellen. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az első tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katyń erdeiben.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
