Radio:
SzegedLIVE |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
Békés-Csanád térsége és az aradi régió új társulása körvonalazódik
|
Még tavaly év végén fontos egyeztetést tartottak a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Egy új Békés-Csanád térségét érintő Európai Területi Társulás létrehozása volt a téma. Az együttműködés hatalmas lehetőséget jelent Békés-Csanád térsége és az aradi régió számára. Közös gazdasági fejlesztések, munkahelyek megőrzése, újak teremtése, jelentős beruházások érkezhetnek a térségbe, fogalmazott Erdős Norbert. Battonya és Medgyesegyháza polgármesterei, Mákos Árpád és Ruck Márton olyan tervekkel érkeztek, amelyek mintegy 100 ezer ember életére lehetnek pozitív hatással. Illés Boglárka államtitkár és Bányai Gábor kormánybiztos teljes támogatásukról biztosították Erdős Norbertet. Fontos javaslatokat tettek, többek között a Nemzeti Befektetési Ügynökség megkeresésére, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bevonására és egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Az új társulás segíthet enyhíteni a régió hátrányait és hosszú távon biztosíthatja a fejlődést. Ezzel új beruházások érkezhetnek a térségbe – írta a politikus közösségi oldalán.
|
|
|
Korszerűsítik a Táncsics gimnázium tornacsarnokát
|
Az orosházi képviselő-testület december 17-én tartott testületi ülésén egyhangú döntés született arról, hogy az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Kollégium sportcsarnokát felújítják, valamint arról, hogy Gyopároson egy 500 főt befogadó kézilabda csarnok épüljön. A Táncsics gimnázium tornacsarnokában egy sikeres pályázatnak köszönhetően hamarosan egy átfogó felújítási és fejlesztési munkához látnak hozzá. Új nyílászárókat építenek be, sportpadlót raknak le, és korszerűsítik a fűtést.
|
|
|
Terv szerint halad a kéményseprés
|
2025.-ben a Békés Vármegyei társasházi sormunka kéményseprőipari ütemtervről lakossági tájékoztatást adtak ki. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ, mint Kéményseprő-ipari Szerv a 2025. évi kéményseprőipari sormunka ütemterveit vármegyei bontásban elkészítve tájékoztatja a lakosságot. A sormunka ütemtervvel, és a tevékenység ellátásával kapcsolatos minden további információ a szervezet lakossági honlapján: a kemenysepres.katasztrofavedelem.hu weboldalon elérhető. Az orosházi sormunka ütemterve 2025. január 02.-a és november 28.-a között zajlik.
|
|
|
Már külföldön is elismerték az orosházi férfi tehetségét
|
Az orosházi Nagy Géza alkotásai Anglia, Németország és Spanyolország művészeti magazinjaiban jelentek meg. A művész már gyermekkora óta szívesen rajzol és fest. Munkája során használhatja kreativitását, ugyanis a hétköznapokban tetoválóművészként dolgozik. Az alkotás során leginkább akrilt és airbrusht használ, amely egyfajta festékszóró pisztoly. Ennek lehet köszönhető az is, hogy Nagy Géza képei elnyerték egy külföldi magazin tetszését. Az Angliában, Spanyolországban és Németországban is megjelenő lapba csak a legnagyobb művészek juthatnak be, így még nagyobb elismerésként élte meg, hogy az ő alkotását is kiválasztották.
|
|
|
A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá
|
Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így pédául semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Bizonyos táplálkozási tilamak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél. A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetõre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetõn virrasztottak. Az idõsebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját. Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak. Tilos volt szárnyas fogyasztani, különben elrepül a szerencse. Helyette malacot ettek, mert az elõretolja a gazdagságot. Tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az elsõ vendég nõ volt, akkor balszerencse érte a háziakat. Az újév köszöntésének két fontosabb formája alakult ki, az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, kereplõvel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, köszöntõ verseket és énekeket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak.
|
|
|
Az Árpád kertben közösen táncolnak át az új esztendőbe
|
Idén is együtt számolhat vissza a város apraja-nagyja szilveszter éjszakáján az Árpád-kertben. Szilveszterkor mindenki máshogy ünnepel. Vannak, akik családjuk szűk körében szeretik búcsúztatni az óévet, azonban szép számmal akadnak olyanok is, akik társaságban, rendezvényeken érzik ilyenkor jól magukat. Akik úgy döntenek közösségben szeretnének mulatni, december 31-én Orosházán az Árpád-kertben megtehetik. A Városi Szilveszter este nyolc órától fergeteges, retro hangulatú bulival várja a szórakozni vágyókat, a készlet erejéig ajándék pezsgővel is kedveskednek az érkezőknek. A rendezvény mindenki számára ingyenes, a hangulatért pedig DJ Kuky felel majd, aki elmondta, reméli, ezen a napon minden résztvevőnek sikerül pár órára félre tenni a hétköznapi nehézségeket és az igazi retro zenékre táncolva, jó kedvvel köszöntik majd közösen az új esztendőt.
|
|
|
Bemutatták a Bálint Sándor imafüzetet
|
A Szeged-Csanádi Egyházmegye és Kateketikai Intézete másfél éven át dolgozott a Bálint Sándor imafüzeten, melyet december közepén mutattak be a Dóm Látogatóközpontban, másik két kiadvánnyal. Az életéről szóló kötet születésének 120. évfordulóján angol és olasz fordítással jelent meg. Az imafüzet könyörgései szentmiséken is alkalmazhatók. Az elkészült imafüzetben Bálint Sándor hitvalló tudós, krisztusi szeretettől vezérelt életének kilenc bátorító, hitben megerősítő epizódja mellett ima és elmélkedés is helyet kapott. Az elmélkedések olyan egyházi emberektől származnak, akik személyesen ismerték a „legszögedibb szögedit”. A füzetet Fejes Antal ferences szerzetes mutatta be a hallgatóságnak, minden fejezetről szólva és megemlítve belőlük néhány gondolatot. Tanulhatunk és tanulnunk is kell Tiszteletreméltó Bálint Sándortól, mert hivatalosan így szólíthatjuk; tulajdonképpen egy „lépcsőre” van a boldoggá avatástól – mondta az atya, hozzáfűzve: a kilenc epizód után Bálint Sándortól olvashatunk gondolatokat, illetve a kötet utolsó harmadában verseket. Az életéről szóló, Barna Gábor által írt könyv angol és olasz fordítását Serfőző Levente oktatási püspöki helynök, a Kateketikai Intézet vezetője ismertette. A könyvbemutató előtt Levente atya elmondta: több, gyógyulással kapcsolatos imameghallgatás köthető Bálint Sándor közbenjárásához, ami megerősít bennünket abban, hogy van értelme az imának. A füzetben személyes, kiscsoportos és szentmisén is alkalmazható, használható könyörgések is találhatók, amelyek gazdagítják a kiadvány tartalmát. Szentéletű ember, hitvalló tudós, a hűség példaképe, ezért a boldogoknak és szenteknek kijáró tisztelet övezte már élete során is, közölte Serfőző Levente. Azzal folytatta: az is fontos, mit érzünk egy-egy személlyel kapcsolatban, de ehhez illeszkedve a katolikus tanítás és értékelés is lényeges. Bálint Sándor boldoggá avatása folyamatban van, Ferenc pápa 2021-ben elismerte hősies erényeit, és az imafüzet segítségével egyre szélesebb körben ismerhetik meg hitvalló személyiségét, hogy minél többen fedezzék fel, lássák meg Istent az életében, és személyében a közbenjárót, valamint imádsággal kérjék a pártfogását. Bálint Sándor tisztelete él az egyházmegyében, és boldoggá avatásának reménye minden emberrel növekszik, aki bízik közbenjárásában. Ennek a folyamatnak is megvan a maga szépsége; egy igazolt csodával ez meg is történhetne – jelentette ki. Az imafüzetek a közeljövőben megérkeznek a Szeged-Csanádi Egyházmegye minden plébániájára, ahol a hívek hozzáférhetnek, és használhatják, Tiszteletreméltó Bálint Sándor emlékének is adózva.
|
|
|
Kunágota, az Alföld délkeleti részén, a román határ közelében található
|
A település neve az először betelepülő kunokra és a falu egykori templomának védőszentjére utalhat. A Kunágota helynév első említése egy 1461-es oklevélből ismert, de a mai település nem pontosan a középkori romokon épült. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el. Mai területe már az avar korban is lakott volt. 1843-ban a Magyar Királyi Kamara újraalapította. Csongrádból, Hevesből és Pécskáról toborzott, jelentős részben egyazon rokonságból kikerülő telepeseket. Ekkor szerveződött a környéken az állami dohánygyár ellátására a dohánykertészet. Az alapítók célja az volt, hogy tartósan kielégítsék a dohánytermesztés hatalmas munkaerőigényét. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében a levél és az ennek fűzésére használt tű. Az első időkben a betelepítést irányító Geöcz László után Gőcz-telepnek is nevezték. A gyors ütemű, jól tervezett betelepítésből kifolyólag a település szerkezetére a mérnöki kialakítású derékszögű utca- és telekrendszer jellemző. Móra Ferenc: Mit találtam a cirokföldön? című írásában ez olvasható: A kunágotai utca olyan hosszú, hogy mesélnek egy fiatalemberről, aki legénynek indult el az elején és nagyapának ért a végére. Én egy hétig mindennap mint nagyapa indultam el rajta, de egyszer sem lett belőlem fiatalember, mire a végire értem. A fiatal község a szociológusok érdeklődését is felkeltette, az évtizedek során számos tanulmány foglalkozott a település társadalmával. Kunágota népessége az iparági igényeknek megfelelően jelentős ütemben gyarapodott. 1869-ben mindössze 2353, 1930-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A növekedés elsősorban csak a belterületet érintette. A külterületi népesség 1930-ban meghaladta a 2000 főt, melyből azonban mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt. Az első világháborúban 216 kunágotai származású katona halt hősi halált. A második világháború idején, 1944 nyarán a községből az itt élt zsidó családokat Auschwitzba hurcolták. A 70 zsidó lakosból csak tízen élték túl a holokausztot. A község az 1950-es megyerendezéssel Békés megyei település lett. Előtte Csanád vármegyéhez tartozott. Az 1946–1947-es földreform, majd az ezt követő erőszakos téeszesítés alapvetően formálta át a lakók életét. A rendszerváltás után a település gazdasági motorjának számító Bercsényi mezőgazdasági termelőszövetkezet leépítésekbe kezdett, de még mindig a legnagyobb foglalkoztató a környéken. A település infrastruktúrája azonban fejlesztésnek indult. Itt töltötte gyermekéveit Molnár Piroska Kossuth-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja, a Nemzet Színésze. Többek között itt született Szokolay Sándor zeneszerző. Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó, és Ronyecz Mária színésznő.
|
|
|
Méhkerék Magyarország legnagyobb román lakossággal rendelkező települése
|
Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal. A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. Az 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még a 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban. 1770-ben épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. Az 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma. 1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát. Az 1960-as évektől az itt működő néptánccsoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét. A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő. A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek termesztésével foglalkozik. Nyaranta rendezik meg az Uborka Fesztivált. Az uborka vagy népiesen ugorka lédús és sok ásványi anyagot, főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó, és kalóriatartalma is különösen alacsony. Sokféle vitamint tartalmaz. A B-csoport összes vitaminját, C-vitamint, némi A-elővitamint és E-vitamint. Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják maszk vagy lemosó formájában. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz- árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet.
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
Advertise with Us
2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
Támogatók:
|
|
|