Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Karácsonyi szokások
|
 Karácsony az egyik legismertebb és talán legszebb ünnepünk. A karácsonyhoz hozzátartozik a karácsonyfa, az ajándékozás, a karácsonyi díszek, a fények, a zene, üdvözletek küldése, családi összejövetelek, az ünnepi étkezés, a hagyományos ételek sora. Még az ókorban, mikor a kereszténység államvallás lett, hoztak döntést arról, hogy december 25-e legyen hivatalosan is Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. Ugyan a kutatók nem decembert tartják számon Jézus születési idejeként, de ebben az időpontban sokféle ünnep létezett korábban. A keresztények Jézus születésének történetével új vallási tartalommal töltötték meg a régi ünnepeket. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született egy istállóban, mert senki sem fogadta be a várandós Máriát Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek indultak útnak, hogy köszöntsék a születendő Messiást, és egy fénylő csillag vezette őket Jézushoz. Pásztorok is megjelentek Krisztus bölcsőjénél, ételt, meleg ruhát hoztak a Szent Családnak. A középkorban a reformáció terjedésével a vallási ünnepek és szertartások bekerültek az otthonokba. Mivel a Bibliát az emberek otthon is olvasták, a korábban csak a templomokban lezajló ünnepet megtartották a házaknál is. Sok karácsonyi szokás ekkoriban alakult ki, többek között a karácsonyfa állításé. Előbb Németországban lett ez szokássá, onnan került Ausztriába, majd terjedt el Európában, a bevándorlókkal pedig Amerikában is. A karácsonyfát kezdetben édességekkel, gyümölcsökkel díszítették fel, később megjelentek a különféle díszek. Igaz, régen negyven napig tartott az ünnep, november 30-án Szent András napján kezdődött és január 6-án, vízkeresztkor fejeződött be. Az advent a november 30-hoz legközelebb eső vasárnap veszi kezdetét, ez egyben a karácsonyi ünnepkör kezdete is. Ekkor kezdődött a böjt, ami azt a célt szolgálta, hogy a hívők testben és lélekben felkészüljenek a karácsonykor megszületendő Jézus fogadására. Hazánkban a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel. Az ajándékozásnak központi helye van a karácsonyi szokások között. Régen ez egy saját kézzel díszített tárgy vagy gyümölcs volt. Mindenki, aki az ünnepnapon bekopogott a házba, számíthatott valami apró ajándékra. Szintén a középkorban alakult ki a mai is élő betlehemezés szokása, mely Jézus születésének történetét meséli el. Nálunk a bensőséges családi együttlét ideje december 24-e, a szenteste, míg más országokban többnyire december 25-e.
|
|
|
|
|
6 millió 246 ezer a beoltott, 3586 az új fertőzött, elhunyt 140 beteg
|
 A koronavirus.gov.hu csütörtök reggeli adatok alapján a beoltottak száma 6 245 773 fő, közülük 5 957 571 fő már a második oltását is megkapta, 3 136 000 pedig már a harmadik oltást is felvették. A beoltottak több mint fele tehát már a megerősítő oltást is felvette. 3586 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 237 330 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 140 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 38 307 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 1 071 772 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 127 251 főre csökkent. 4827 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 454-en vannak lélegeztetőgépen. Az omikron vírusvariáns Magyarországon is terjed, ezért továbbra is az oltás felvételére kérik az oltatlanokat és a megerősítő oltás felvételére a négy hónapnál régebben oltottakat. A szülők számára folyamatosan nyitva a regisztrációs és az időpontfoglaló honlap az 5-11 éves gyermekek oltásához. Az ünnepek alatt is van lehetőség oltásra időpontfoglalással. Békés megyében eddig 38185 fertőzöttet regisztráltak, Csongrád-Csanád megyében pedig 55767 beteget azonosítottak.
|
|
|
|
|
Ittas járművezetés gyanúja miatt intézkedtek a rendőrök Nagybánhegyesen
|
 Ittas járművezetés gyanúja miatt intézkedtek a rendőrök 2021. december 22-én 16 óra körül Nagybánhegyesen, a Dózsa utca és Petőfi utca kereszteződésében. Egy személygépkocsi vezetőjénél az alkoholszonda pozitív értéket jelzett. A jármű vezetőjét a rendőrök előállították a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságra, ahol további két légalkoholmérés is megerősítette az ittasság gyanúját. A rendőrök ezért büntetőfeljelentést tettek ellene és elvették a jogosítványát.
|
|
|
|
|
Hódmezővásárhely legrégebben épített öröksége a Csomorkányi román és gótikus stílusú Árpád-kori templom
|
 Hajdanán még a török idők előtt békésen termelték a gabonát, tenyésztették az állatokat ezen a környéken. Az államalapítás utáni évszázadokról nincsenek pontos adatok. Azt azonban bizonyosan tudni lehet, hogy számos kisebb-nagyobb falu terült el a mai Hódmezővásárhelyen és környékén. Jellegzetessége volt a tájnak a számos ér, tó, vizenyős terület. A történelmi adatok szerint a települések közül mintegy tizenötben volt templom, s ezek közül ötnek az alapjait tárta fel a régészet. Templomrom azonban csak egyetlen helyen, a várostól 17 kilométerre, az egykori Csomorkányban található. Magát a falut oklevelekben 1231-ben említették először. Ez a terület kiemelkedett a környék lápvilágából, ezért tűnt megfelelő helynek a letelepedésre. Az Árpád-kori Csomorkány a XIV. században mezővárossá fejlődött, majd a Hunyadiak birtokaként élte virágkorát. A XVI. század második felében harmincnyolc házat számoltak össze Csomorkányban. A település pusztulását Petrev basa 1566-os hadjárata okozta, végleg 1596-ban pusztult el és sohasem éledt újjá. A román és gótikus stílusú téglatemplomot a XIII-XIV. században 1450 körül építhették félköríves apszissal, nyugatra támpilléres bővítéssel. A romjaiban ma is látható templom hosszú, keskeny, magas épület volt, gótikus hálóboltozattal, támpillérekkel. Belsejét vöröshomokkő-őrleménnyel színezett habarccsal vakolták, freskókkal díszítették, padlóját égetett cseréplapokkal burkolták. A nagyszerű hatást keltő romot 1830 körül megerősítették. A templomrom feltárását 1892-95 között kezdte meg Szeremlei Sámuel, majd Varga Antal gimnáziumi tanár vette át a munkát. Ekkor még épen állt az öt méter magas északi fal. A XX. század elején is voltak helyreállítási munkálatok, de hiába az igyekezet, a környékbeli lakosok számára a történelmi múlt és őseink emléke ugyan fontos volt, de még fontosabbnak számítottak az itt fellelhető téglák, amelyeket a környékbeli építkezésekhez használtak fel. A korábbi feltárások során előkerültek többek között olyan "S" végű hajkarikák, amelyeket a X-XI. században használtak, a kerámia leletek pedig a XII-XIII. századra utalnak. A templomrom mai mérete 9 X 3 méter, eredetileg 25 X 7 méter lehetett. Az 1991-es feltárás során freskótöredékeket is találtak, sőt, korábban előkerült összesen 123 darab, XV-XVI. századi sír is. A templomrom Hódmezővásárhely és Kardoskút között vezető úttól nem messze - Hódmezővásárhelytől kb. 17 km-re - található. Ebből kb. 4 km-t földúton kell megtenni, amely esős időben a sár miatt, száraz időben pedig a traktornyomok miatt nehezen járható.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
