Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
Méhkerék Magyarország legnagyobb román lakossággal rendelkező települése
|
 Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal. A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. Az 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még a 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban. 1770-ben épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. Az 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma. 1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát. Az 1960-as évektől az itt működő néptánccsoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét. A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő. A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek termesztésével foglalkozik. Nyaranta rendezik meg az Uborka Fesztivált. Az uborka vagy népiesen ugorka lédús és sok ásványi anyagot, főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó, és kalóriatartalma is különösen alacsony. Sokféle vitamint tartalmaz. A B-csoport összes vitaminját, C-vitamint, némi A-elővitamint és E-vitamint. Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják maszk vagy lemosó formájában. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz- árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet.
|
|
|
|
|
Bálint Sándor néprajztudós felkerült az embermentők listájára
|
 Bálint Sándor néprajzkutató, egyetemi tanár neve november 21-én felkerült az embermentők listájára a budapesti Holokauszt Emlékközpont honlapján, olvasható az etnoszeged.hu weboldalon. Ortutay Gyula néprajztudós, politikus felesége Kemény Zsuzsanna, kassai zsidó származású tánc- és mozdulatművész volt. Ortutay Gyuláné Bálint Sándor segítségével, Bálint Sándor feleségének irataival rejtőzködött hónapokig 1944-ben Budapesten a Szent Szív Társaság Sophianum Leánygimnázium és rendházban. Ezt Ortutay Tamás 2024. november 20-án írásban igazolta. A Szentszék 2021 tavaszán engedélyezte Bálint Sándor boldoggá avatási eljárásának további lépéseit. Ezt követően Ferenc pápa dekrétumot írt alá, elismerve Bálint Sándor hősies erényeit és azt a tiszteletet, amely személyét övezi. A pozíció elfogadását és az erények elismerését követően a Szeged-Csanádi Egyházmegye hívei, közösségei Bálint Sándor közbenjárásáért imádkoznak. A szocializmus évtizedeiben perifériára szorított néprajztudós egész életét meghatározta a hűség. Istenhez, a hazához, szülővárosához, Szegedhez, választott hivatásához. „…az én másokért adatott”, vallotta. „Mindenkinek igaza van. Bizonyára igazuk van a protestánsoknak és humanistáknak, igazuk van a demokratáknak és a bolsevistáknak. Ha azonban a ti igazságotok nem lesz több a farizeusokénál és írástudóknál, ugyan mit nyertek vele? Az igazság nem más, mint a szeretet, az a szeretet, amely meggyalázva, halálra vérezve is több a világ fiainak minden igazságánál”, fogalmazott a Breviáriumban. Ezért az őszinte szeretetért naivnak, nem e világból valónak tartották, és megmosolyogták őt, „holott ő mindezt őszintén, természetesen, mesterkéletlenül élte. Tiszta személyisége valami nagy belső nyugalmat és derűt árasztott. A Krisztushoz tartozás nyugalmát és derűjét, az örök életbe vetett hit reménységét. Önmaga, nemzete, a szomszéd népek, az emberiség sorsát mindig transzcendens távlatban látta és szemlélte. Ez tehette őt derűssé, őszintévé és nyitottá”, írta Barna Gábor néprajztudós az általa Bálint Sándor műveiből és a róla szóló munkákból összeállított, Isten szolgája Bálint Sándor, a szolgáló szeretet példaképe című kötetben. Megtestesítette az Istenre hagyatkozó keresztény ember típusát. A II. világháború idején, 1944 telén vetette papírra, Alkossunk új embert című fogalmazványát, amelyben a magyar katolicizmus valódi megújulását sürgette. Azt írta, ha a keresztényekben nem fejlődik ki a felelősségtudat, beláthatatlan a következmény… Krisztus kisugárzásával talán sikerülni fog irgalmas szamaritánusként meggyógyítani a beteg világot. Nem az a fontos, hogy mit akarunk, hanem hogy mik vagyunk. A katolicizmus nem világnézet, párt, emberi magatartás, hanem ezen túl a királyi ember lakomájára is hivatalosak vagyunk. A mennyei tehetetlenség legyőzi az ördög imperializmusát.”
|
|
|
|
|
Karácsony napját december 25.-t gyakran az istentiszteleteken való részvétel, a karácsonyi énekek éneklése, valamint az ételek és finomságok megosztása jellemzi
|
 A Karácsonyt hagyományosan december 25-én ünnepeljük. Két évezrede az emberek szerte a világon vallásos és világi jellegű hagyományokkal és gyakorlatokkal ünneplik. A keresztények a karácsony napját a Názáreti Jézus születésének évfordulójaként ünneplik. A népszokások közé tartozik az ajándékok cseréje, a karácsonyfák feldíszítése, a templomba járás, a családdal és a barátokkal való közös étkezés. A karácsonyfa eredete az ősi civilizációkig vezethető vissza, ahol úgy vélték, hogy fák különleges erővel rendelkeznek. Az északi féltekén az örökzöld fákat gyakran a téli napfordulóhoz, a megújulás és az újjászületés idejéhez kapcsolták. A modern karácsonyfa hagyománya a 16. századi Németországból származik, ahol a fákat gyertyákkal, almákkal és más díszekkel díszítették. A karácsonyfát először a 19. század elején a lettországi Rigában állítottak fel nyilvános helyen, ahol a város főterén helyeztek el karácsonyfát az ünnep alkalmából. Ma a karácsonyfa az ünnepi időszak egyetemes szimbóluma. A világ számos részén hagyomány, hogy a fát fényekkel és díszekkel díszítik, és a fa alatt ajándékokat cserélnek a családtagok. A karácsonyfa az irodalomban, a művészetben és a zenében is népszerű téma, és számos ünnepi hagyományban és ünnepségen szerepel. Az ünnepi időszak szimbóluma, és emlékeztetője az ünneppel járó örömnek, szeretetnek és reménynek. A karácsony hagyományos három színe a zöld, a piros és az arany. A zöld már régóta az élet és az újjászületés szimbóluma, a piros Krisztus vérét, az arany pedig a fényt, a gazdagságot és a királyságot jelképezi. A karácsonyfa hagyománya egészen az ókori egyiptomiakig és rómaiakig nyúlik vissza, akik a téli napforduló idején örökzöldekkel díszítettek, jelezve, hogy a tavasz hamarosan visszatér. A cukorpálca a karácsony egyik legismertebb szimbóluma. Európában 1670-re nyúlik vissza. Az 1900-as évek közepén vált általánossá mai formája, amely Jézus horgát jelképezi, amivel pásztorolja bárányait. A szín és a csíkok pedig a tisztaság és Krisztus áldozatának szimbóluma. A keresztények úgy nőtnek fel, hogy megtanulták, hogy karácsonykor ajándékokat adnak, ezzel jelképezve a három bölcs ajándékát a kis Jézusnak. De, mint sok más hagyomány, ennek is a szaturnáliák a gyökerei. A pogányok eredetileg az isteneknek adtak ajándékokat/áldozatokat. A karácsonyi koszorú először Krisztus szimbólumaként jött létre. A magyal a töviskoronát ábrázolja, amelyet Jézus a keresztre feszítésekor viselt, a piros bogyók pedig az általa ontott vért.
|
|
|
|
|
A szentestét december 24-én, a karácsony napját megelőző napon ünnepeljük
|
 December 24.-e az adventi időszak utolsó napja, amely a Jézus Krisztus születésére való felkészülés és várakozás időszaka. A keresztény hit szerint Jézus Betlehemben, egy júdeai városban született Mária és József gyermekeként. A szenteste mindig is fontos ünnep volt, de nem mindig úgy ünnepelték, mint manapság. A karácsony a legmeghittebb ünnepünk, amelyen, ha igazán szerencsések vagyunk, mellettünk lehetnek a szeretteink. Ilyenkor összegyűlik a család, és közös vacsora mellett végre jut idő az együttlétre, a beszélgetésekre, az ünneplésre. Ezen az estén azokról is megemlékezünk, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk, és akik csak a szívünkben vannak ott velünk, a karácsonyfa fényénél. Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, majd összegyűlik a család és a vacsora után megajándékozzuk egymást. A nap az éjféli misével zárul. A karácsony alkalmával Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékezünk. A történetet a Bibliából ismerhetjük meg, az Újszövetség leírásából. Jézus istállóban született, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, aki férjével, Józseffel, népszámlálásra érkezett Betlehembe. A napkeleti bölcsek, azaz a „háromkirályok" elindultak, hogy ajándékokkal köszöntsék a Megváltót. Útjukon egy csillag vezette el őket Jézushoz. Ez adja alapját a betlehemezésnek. Már az advent időszakában elkezdődik az otthonok ünnepi díszbe öltöztetése, és a különféle finomságok kitalálása, és megvalósítása. A karácsony szó valószínűleg a latin creatio, vagyis teremtés kifejezésből származik. Hagyományos magyar elnevezése a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar. A nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, a kiskarácsony pedig január 1-je, Újév napja. Magyarországon a szocializmus idején próbálták minél kevésbé hangsúlyossá tenni az ünnepet, így a karácsony másnapját munkanappá nyilvánították. Magyarországon a karácsony fénypontja a hívek számára az éjféli mise, melyre december 24-én éjfélkor kerül sor. December 24-én korábban a hagyományok szerint a katolikus családok böjtöltek, és csak este fogyasztották el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma volt, melyet bableves követett, hús nélkül, és az étkezést mákos guba zárta. Magyarországon először Brunszvik Teréz állított karácsonyfát 1824-ben, de csak a 40-es években vált általánossá. A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, mely a mai napig sok helyen a karácsony része. Manapság főleg iskolákban betlehemeznek. A legtöbb faluban és városban állítanak betlehemet is, néhol élő állatok közreműködésével. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható.
|
|
|
|
|
Méhkerék Magyarország legnagyobb román lakossággal rendelkező település
|
 Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal. A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. Az 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még a 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban. 1770-ben épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. Az 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma. 1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát. Az 1960-as évektől az itt működő néptánccsoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét. A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő. A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek termesztésével foglalkozik. Nyaranta rendezik meg az Uborka Fesztivált. Az uborka vagy népiesen ugorka lédús és sok ásványi anyagot, főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó, és kalóriatartalma is különösen alacsony. Sokféle vitamint tartalmaz. A B-csoport összes vitaminját, C-vitamint, némi A-elővitamint és E-vitamint. Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják maszk vagy lemosó formájában. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz- árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet.
|
|
|
|
|
A Táncsics Mihály Gimnázium diákjai számtalan versenyen értek el szép sikereke
|
 A Táncsics Mihály Gimnázium diákjaik mindig remekelnek a különböző versenyeken. A kisgimisek pedig az elmúlt időszakban igazán kitettek magukért, hiszen német és angol nyelvi, valamint matematikai versenyeken is eredményesen szerepeltek.A gimnáziumi, ezen belül a kis-gimnáziumi képzés célja is a tehetséggondozás. Ennek egyik elengedhetetlen eleme, hogy a Táncsics Mihály Gimnázium diákjai bizonyos időszakonként versenyeken is szerepelnek. Az ezekre való felkészítés a tanórákon kívül a tehetségprogram és a szakkörök keretein belül valósul meg, hogy a gyerekek a lehető legjobb eredménnyel térjenek haza. Az elmúlt néhány napban erre több példa is született a kisgimnazistáknak köszönhetően. „Ki mondja szebben?” címmel vármegyei német nyelvű szépkiejtési versenyt rendeztek, ahol az intézmény 9/8. osztályos diákjai a dobogó két helyét is elhozták. Gombkötő Anita tanárnő felkészítésének, és a diákok német nyelv iránti szeretetének köszönhetően Hegedűs Réka 2., míg Czirle Dalma 3. helyezést ért el. Az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola Székhelyintézménye szintén német nyelvből rendezett versenyt. A szóbeli megmérettetésen Hudák Csaba 6/8. osztályos tanuló 1. helyezést ért el. Felkészítő tanára Szitó Tímea pedagógus volt. Szintén a Vörösmarty iskola szervezte meg ennek párját, az angol nyelvi szóbeli versenyt, ahol Kovács Áron, a 7/8. osztály diákja ért el nagyszerű eredményt. Felkészítőjének, Erostyákné Raffai Laura tanárnőnek köszönhetően 2. helyezést ért el. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Körösök Vidéke Egyesület által szervezett XIX. TELC vármegyei angol versenyen is képviselték a Táncsics Mihály Gimnáziumot. Orovecz Katica 7/8. osztályos diák Nagy Beáta tanárnő felkészítésével az előkelő 3. helyet szerezte meg. A Bolyai Matematika Csapatversenyen már évek óta képviselik az iskolát a diákok. A verseny célja, hogy segítsék a diákokat képességek fejlesztésében. A versenyen évfolyamonként 4 fős csapatokat indíthattak, a 3-6. osztályosok egy-egy, míg a 7. és 8. osztályok diákjai két-két kategóriában mérhették össze tudásukat. A Táncsics Mihály Gimnáziumot egy 6., egy 7. és két 8. évfolyamos csapat képviselte. A 7. évfolyam csapata megyei 1. helyet szerzett magának, melynek tagjai Nagy Attila, Seffer Szebasztián, Csizmadia Dávid és Kelemen-Magyar Panni voltak. A 8. évfolyam két csapata szintén dobogón végzett. A 2. helyet szerezte meg az Orovecz Katica, Szabó Maya, Fülöp Zsanka és Süle Dorina által alkotott csapat, míg 1. helyen végzett Popon Petra, Deák Minerva, Fehér Lili és Alzubi Maryam. Felkészítő tanáraik Verasztóné Kádár Katalin, Nagyné Dömötör Márta, Marosvölgyiné Rideg Ágnes és Borombós Péter voltak.
|
|
|
|
|
Birtokba vették Nagykamarás gyermekei az új játszóteret
|
 A TOP pályázatán megújításra, új elemek beszerzésére és a régiek renoválására összesen 12 milliót nyert Nagykamarás, melyet az önkormányzat további 5,5 millió forinttal egészített ki. Mohácsi Klaudia, Nagykamarás jelenlegi polgármestere elmondta, nagyon bíznak benne, hogy amint a jó idő beköszönt a tér megtelik élettel és egy olyan közösségi hely lesz, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a számukra tetsző dolgokat. Jó ideje dolgoztak azon, hogy ez a projekt megvalósuljon. Tavasszal fákat ültetnek majd, ivókutakat és kamerarendszert is kiépítenek, mondta Erdős Norbert a terület országűlési képviselője. Erdős Norbert egy másik jó hírről is beszámolt. Előkészítés alatt van Nagykamarás REKI pályázata, mely már csak a pénzügyminiszter és az önkormányzati miniszter aláírására vár. Amint ez megvan, a település megkapja a 4 millió 244 ezer forintot. A decemberi időjárás ellenére az óvodások és iskolások, boldogan vették birtokba a játszóteret, és mindent kipróbáltak az új elemek közül.
|
|
|
|
|
REKI pályázaton nyert pénzt Medgyesegyháza
|
 Medgyesegyházán, a városháza tanácskozó termében tartott sajtótájékoztatót Erdős Norbert országgyűlési képviselő és Ruck Márton, Medgyesegyháza polgármestere. A tájékoztatón Erdős Norbert elmondta, hogy a negyedik körös REKI pályázaton Medgyesegyháza több, mint húszmillió forintos támogatást nyert. Ruck Márton arról tájékoztatott, hogy a képviselő-testület a megnyert összegből első körben az önkormányzatnak beszállító, medgyesi vállalkozók felé fennálló adósságát, ezután pedig a közüzemi tartozásokat fogja kifizetni. Azt gondolom, hogy egy háromezres lélekszámú települést tekintve ez a több, mint húszmilliós támogatás igen jelentősnek számít emelte kia polgármester. Erdős Norbert beszámolt arról is, hogy a választókörzet több települése is sikeresen szerepelt a pályázaton. Gádoros több, mint hatmillió, Pusztaottlaka és Kevermes több, mint kétmillió, Végegyháza és Nagykamarás is több, mint négymillió, Kaszaper 500 ezer forintot nyert. Erdős Norbert képviselőtől azt is megtudtuk, hogy a pályázat nyertesei és az általa ismertetett összegek már véglegesek. Amint a következő egy-két nap során rákerül a miniszteri szignó, azonnal utalják is az összegeket.
|
|
|
|
|
A ReDance hat táncosa kijutott Barcelonába a jövő évben rendezett világbajnokságra
|
 December 8-án Dunakeszin rendezték meg a Unity for Passion Fest nemzetközi táncversenyét. A rangos megmérettetésen a ReDance Hip-Hop Crew versenyzői is részt vettek, ahol 5 arany- és 1 ezüstéremmel zártak. Ezzel kvalifikálva magukat a világbajnokságra. A csapat vezetője, Harangozóné Rétes Edina elmondta, minden produkciójuk magas pontszámot kapott, ez pedig az eredményeken is meglátszott. 5 arany- és 1 ezüstéremmel térhettek haza. Mind a 6 táncos kiemelkedő produkciója révén kijutott Barcelonába a világbajnokságra, amit 2025 szeptemberében rendeznek majd.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
