Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá
|
 Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így pédául semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Bizonyos táplálkozási tilamak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél. A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetõre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetõn virrasztottak. Az idõsebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját. Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak. Tilos volt szárnyas fogyasztani, különben elrepül a szerencse. Helyette malacot ettek, mert az elõretolja a gazdagságot. Tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az elsõ vendég nõ volt, akkor balszerencse érte a háziakat. Az újév köszöntésének két fontosabb formája alakult ki, az egyik a zajkeltés: éjfél után a fiúk koloppal, ostorral, kereplõvel járták az utcákat, lármával köszöntötték az évet. A másik szokás szerint a fiúk házról házra jártak, köszöntõ verseket és énekeket mondtak, jutalmul pedig tejet, diót vagy almát kaptak.
|
|
|
|
|
Az Árpád kertben közösen táncolnak át az új esztendőbe
|
 Idén is együtt számolhat vissza a város apraja-nagyja szilveszter éjszakáján az Árpád-kertben. Szilveszterkor mindenki máshogy ünnepel. Vannak, akik családjuk szűk körében szeretik búcsúztatni az óévet, azonban szép számmal akadnak olyanok is, akik társaságban, rendezvényeken érzik ilyenkor jól magukat. Akik úgy döntenek közösségben szeretnének mulatni, december 31-én Orosházán az Árpád-kertben megtehetik. A Városi Szilveszter este nyolc órától fergeteges, retro hangulatú bulival várja a szórakozni vágyókat, a készlet erejéig ajándék pezsgővel is kedveskednek az érkezőknek. A rendezvény mindenki számára ingyenes, a hangulatért pedig DJ Kuky felel majd, aki elmondta, reméli, ezen a napon minden résztvevőnek sikerül pár órára félre tenni a hétköznapi nehézségeket és az igazi retro zenékre táncolva, jó kedvvel köszöntik majd közösen az új esztendőt.
|
|
|
|
|
Bemutatták a Bálint Sándor imafüzetet
|
 A Szeged-Csanádi Egyházmegye és Kateketikai Intézete másfél éven át dolgozott a Bálint Sándor imafüzeten, melyet december közepén mutattak be a Dóm Látogatóközpontban, másik két kiadvánnyal. Az életéről szóló kötet születésének 120. évfordulóján angol és olasz fordítással jelent meg. Az imafüzet könyörgései szentmiséken is alkalmazhatók. Az elkészült imafüzetben Bálint Sándor hitvalló tudós, krisztusi szeretettől vezérelt életének kilenc bátorító, hitben megerősítő epizódja mellett ima és elmélkedés is helyet kapott. Az elmélkedések olyan egyházi emberektől származnak, akik személyesen ismerték a „legszögedibb szögedit”. A füzetet Fejes Antal ferences szerzetes mutatta be a hallgatóságnak, minden fejezetről szólva és megemlítve belőlük néhány gondolatot. Tanulhatunk és tanulnunk is kell Tiszteletreméltó Bálint Sándortól, mert hivatalosan így szólíthatjuk; tulajdonképpen egy „lépcsőre” van a boldoggá avatástól – mondta az atya, hozzáfűzve: a kilenc epizód után Bálint Sándortól olvashatunk gondolatokat, illetve a kötet utolsó harmadában verseket. Az életéről szóló, Barna Gábor által írt könyv angol és olasz fordítását Serfőző Levente oktatási püspöki helynök, a Kateketikai Intézet vezetője ismertette. A könyvbemutató előtt Levente atya elmondta: több, gyógyulással kapcsolatos imameghallgatás köthető Bálint Sándor közbenjárásához, ami megerősít bennünket abban, hogy van értelme az imának. A füzetben személyes, kiscsoportos és szentmisén is alkalmazható, használható könyörgések is találhatók, amelyek gazdagítják a kiadvány tartalmát. Szentéletű ember, hitvalló tudós, a hűség példaképe, ezért a boldogoknak és szenteknek kijáró tisztelet övezte már élete során is, közölte Serfőző Levente. Azzal folytatta: az is fontos, mit érzünk egy-egy személlyel kapcsolatban, de ehhez illeszkedve a katolikus tanítás és értékelés is lényeges. Bálint Sándor boldoggá avatása folyamatban van, Ferenc pápa 2021-ben elismerte hősies erényeit, és az imafüzet segítségével egyre szélesebb körben ismerhetik meg hitvalló személyiségét, hogy minél többen fedezzék fel, lássák meg Istent az életében, és személyében a közbenjárót, valamint imádsággal kérjék a pártfogását. Bálint Sándor tisztelete él az egyházmegyében, és boldoggá avatásának reménye minden emberrel növekszik, aki bízik közbenjárásában. Ennek a folyamatnak is megvan a maga szépsége; egy igazolt csodával ez meg is történhetne – jelentette ki. Az imafüzetek a közeljövőben megérkeznek a Szeged-Csanádi Egyházmegye minden plébániájára, ahol a hívek hozzáférhetnek, és használhatják, Tiszteletreméltó Bálint Sándor emlékének is adózva.
|
|
|
|
|
Kunágota, az Alföld délkeleti részén, a román határ közelében található
|
 A település neve az először betelepülő kunokra és a falu egykori templomának védőszentjére utalhat. A Kunágota helynév első említése egy 1461-es oklevélből ismert, de a mai település nem pontosan a középkori romokon épült. A középkori települést az 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el. Mai területe már az avar korban is lakott volt. 1843-ban a Magyar Királyi Kamara újraalapította. Csongrádból, Hevesből és Pécskáról toborzott, jelentős részben egyazon rokonságból kikerülő telepeseket. Ekkor szerveződött a környéken az állami dohánygyár ellátására a dohánykertészet. Az alapítók célja az volt, hogy tartósan kielégítsék a dohánytermesztés hatalmas munkaerőigényét. Ennek hagyományaira és egykori gazdasági jelentőségére utal a község jelenlegi címerében a levél és az ennek fűzésére használt tű. Az első időkben a betelepítést irányító Geöcz László után Gőcz-telepnek is nevezték. A gyors ütemű, jól tervezett betelepítésből kifolyólag a település szerkezetére a mérnöki kialakítású derékszögű utca- és telekrendszer jellemző. Móra Ferenc: Mit találtam a cirokföldön? című írásában ez olvasható: A kunágotai utca olyan hosszú, hogy mesélnek egy fiatalemberről, aki legénynek indult el az elején és nagyapának ért a végére. Én egy hétig mindennap mint nagyapa indultam el rajta, de egyszer sem lett belőlem fiatalember, mire a végire értem. A fiatal község a szociológusok érdeklődését is felkeltette, az évtizedek során számos tanulmány foglalkozott a település társadalmával. Kunágota népessége az iparági igényeknek megfelelően jelentős ütemben gyarapodott. 1869-ben mindössze 2353, 1930-ban viszont már 6964 főt tett ki a lélekszáma. A növekedés elsősorban csak a belterületet érintette. A külterületi népesség 1930-ban meghaladta a 2000 főt, melyből azonban mindössze 400-an éltek saját tanyájukon. A többség az uradalmi majorokban, cselédsorban élt. Az első világháborúban 216 kunágotai származású katona halt hősi halált. A második világháború idején, 1944 nyarán a községből az itt élt zsidó családokat Auschwitzba hurcolták. A 70 zsidó lakosból csak tízen élték túl a holokausztot. A község az 1950-es megyerendezéssel Békés megyei település lett. Előtte Csanád vármegyéhez tartozott. Az 1946–1947-es földreform, majd az ezt követő erőszakos téeszesítés alapvetően formálta át a lakók életét. A rendszerváltás után a település gazdasági motorjának számító Bercsényi mezőgazdasági termelőszövetkezet leépítésekbe kezdett, de még mindig a legnagyobb foglalkoztató a környéken. A település infrastruktúrája azonban fejlesztésnek indult. Itt töltötte gyermekéveit Molnár Piroska Kossuth-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház alapító tagja, a Nemzet Színésze. Többek között itt született Szokolay Sándor zeneszerző. Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó, és Ronyecz Mária színésznő.
|
|
|
|
|
Méhkerék Magyarország legnagyobb román lakossággal rendelkező települése
|
 Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal. A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. Az 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még a 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban. 1770-ben épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. Az 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma. 1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát. Az 1960-as évektől az itt működő néptánccsoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét. A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő. A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek termesztésével foglalkozik. Nyaranta rendezik meg az Uborka Fesztivált. Az uborka vagy népiesen ugorka lédús és sok ásványi anyagot, főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó, és kalóriatartalma is különösen alacsony. Sokféle vitamint tartalmaz. A B-csoport összes vitaminját, C-vitamint, némi A-elővitamint és E-vitamint. Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják maszk vagy lemosó formájában. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz- árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet.
|
|
|
|
|
Bálint Sándor néprajztudós felkerült az embermentők listájára
|
 Bálint Sándor néprajzkutató, egyetemi tanár neve november 21-én felkerült az embermentők listájára a budapesti Holokauszt Emlékközpont honlapján, olvasható az etnoszeged.hu weboldalon. Ortutay Gyula néprajztudós, politikus felesége Kemény Zsuzsanna, kassai zsidó származású tánc- és mozdulatművész volt. Ortutay Gyuláné Bálint Sándor segítségével, Bálint Sándor feleségének irataival rejtőzködött hónapokig 1944-ben Budapesten a Szent Szív Társaság Sophianum Leánygimnázium és rendházban. Ezt Ortutay Tamás 2024. november 20-án írásban igazolta. A Szentszék 2021 tavaszán engedélyezte Bálint Sándor boldoggá avatási eljárásának további lépéseit. Ezt követően Ferenc pápa dekrétumot írt alá, elismerve Bálint Sándor hősies erényeit és azt a tiszteletet, amely személyét övezi. A pozíció elfogadását és az erények elismerését követően a Szeged-Csanádi Egyházmegye hívei, közösségei Bálint Sándor közbenjárásáért imádkoznak. A szocializmus évtizedeiben perifériára szorított néprajztudós egész életét meghatározta a hűség. Istenhez, a hazához, szülővárosához, Szegedhez, választott hivatásához. „…az én másokért adatott”, vallotta. „Mindenkinek igaza van. Bizonyára igazuk van a protestánsoknak és humanistáknak, igazuk van a demokratáknak és a bolsevistáknak. Ha azonban a ti igazságotok nem lesz több a farizeusokénál és írástudóknál, ugyan mit nyertek vele? Az igazság nem más, mint a szeretet, az a szeretet, amely meggyalázva, halálra vérezve is több a világ fiainak minden igazságánál”, fogalmazott a Breviáriumban. Ezért az őszinte szeretetért naivnak, nem e világból valónak tartották, és megmosolyogták őt, „holott ő mindezt őszintén, természetesen, mesterkéletlenül élte. Tiszta személyisége valami nagy belső nyugalmat és derűt árasztott. A Krisztushoz tartozás nyugalmát és derűjét, az örök életbe vetett hit reménységét. Önmaga, nemzete, a szomszéd népek, az emberiség sorsát mindig transzcendens távlatban látta és szemlélte. Ez tehette őt derűssé, őszintévé és nyitottá”, írta Barna Gábor néprajztudós az általa Bálint Sándor műveiből és a róla szóló munkákból összeállított, Isten szolgája Bálint Sándor, a szolgáló szeretet példaképe című kötetben. Megtestesítette az Istenre hagyatkozó keresztény ember típusát. A II. világháború idején, 1944 telén vetette papírra, Alkossunk új embert című fogalmazványát, amelyben a magyar katolicizmus valódi megújulását sürgette. Azt írta, ha a keresztényekben nem fejlődik ki a felelősségtudat, beláthatatlan a következmény… Krisztus kisugárzásával talán sikerülni fog irgalmas szamaritánusként meggyógyítani a beteg világot. Nem az a fontos, hogy mit akarunk, hanem hogy mik vagyunk. A katolicizmus nem világnézet, párt, emberi magatartás, hanem ezen túl a királyi ember lakomájára is hivatalosak vagyunk. A mennyei tehetetlenség legyőzi az ördög imperializmusát.”
|
|
|
|
|
Karácsony napját december 25.-t gyakran az istentiszteleteken való részvétel, a karácsonyi énekek éneklése, valamint az ételek és finomságok megosztása jellemzi
|
 A Karácsonyt hagyományosan december 25-én ünnepeljük. Két évezrede az emberek szerte a világon vallásos és világi jellegű hagyományokkal és gyakorlatokkal ünneplik. A keresztények a karácsony napját a Názáreti Jézus születésének évfordulójaként ünneplik. A népszokások közé tartozik az ajándékok cseréje, a karácsonyfák feldíszítése, a templomba járás, a családdal és a barátokkal való közös étkezés. A karácsonyfa eredete az ősi civilizációkig vezethető vissza, ahol úgy vélték, hogy fák különleges erővel rendelkeznek. Az északi féltekén az örökzöld fákat gyakran a téli napfordulóhoz, a megújulás és az újjászületés idejéhez kapcsolták. A modern karácsonyfa hagyománya a 16. századi Németországból származik, ahol a fákat gyertyákkal, almákkal és más díszekkel díszítették. A karácsonyfát először a 19. század elején a lettországi Rigában állítottak fel nyilvános helyen, ahol a város főterén helyeztek el karácsonyfát az ünnep alkalmából. Ma a karácsonyfa az ünnepi időszak egyetemes szimbóluma. A világ számos részén hagyomány, hogy a fát fényekkel és díszekkel díszítik, és a fa alatt ajándékokat cserélnek a családtagok. A karácsonyfa az irodalomban, a művészetben és a zenében is népszerű téma, és számos ünnepi hagyományban és ünnepségen szerepel. Az ünnepi időszak szimbóluma, és emlékeztetője az ünneppel járó örömnek, szeretetnek és reménynek. A karácsony hagyományos három színe a zöld, a piros és az arany. A zöld már régóta az élet és az újjászületés szimbóluma, a piros Krisztus vérét, az arany pedig a fényt, a gazdagságot és a királyságot jelképezi. A karácsonyfa hagyománya egészen az ókori egyiptomiakig és rómaiakig nyúlik vissza, akik a téli napforduló idején örökzöldekkel díszítettek, jelezve, hogy a tavasz hamarosan visszatér. A cukorpálca a karácsony egyik legismertebb szimbóluma. Európában 1670-re nyúlik vissza. Az 1900-as évek közepén vált általánossá mai formája, amely Jézus horgát jelképezi, amivel pásztorolja bárányait. A szín és a csíkok pedig a tisztaság és Krisztus áldozatának szimbóluma. A keresztények úgy nőtnek fel, hogy megtanulták, hogy karácsonykor ajándékokat adnak, ezzel jelképezve a három bölcs ajándékát a kis Jézusnak. De, mint sok más hagyomány, ennek is a szaturnáliák a gyökerei. A pogányok eredetileg az isteneknek adtak ajándékokat/áldozatokat. A karácsonyi koszorú először Krisztus szimbólumaként jött létre. A magyal a töviskoronát ábrázolja, amelyet Jézus a keresztre feszítésekor viselt, a piros bogyók pedig az általa ontott vért.
|
|
|
|
|
A szentestét december 24-én, a karácsony napját megelőző napon ünnepeljük
|
 December 24.-e az adventi időszak utolsó napja, amely a Jézus Krisztus születésére való felkészülés és várakozás időszaka. A keresztény hit szerint Jézus Betlehemben, egy júdeai városban született Mária és József gyermekeként. A szenteste mindig is fontos ünnep volt, de nem mindig úgy ünnepelték, mint manapság. A karácsony a legmeghittebb ünnepünk, amelyen, ha igazán szerencsések vagyunk, mellettünk lehetnek a szeretteink. Ilyenkor összegyűlik a család, és közös vacsora mellett végre jut idő az együttlétre, a beszélgetésekre, az ünneplésre. Ezen az estén azokról is megemlékezünk, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk, és akik csak a szívünkben vannak ott velünk, a karácsonyfa fényénél. Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, majd összegyűlik a család és a vacsora után megajándékozzuk egymást. A nap az éjféli misével zárul. A karácsony alkalmával Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékezünk. A történetet a Bibliából ismerhetjük meg, az Újszövetség leírásából. Jézus istállóban született, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, aki férjével, Józseffel, népszámlálásra érkezett Betlehembe. A napkeleti bölcsek, azaz a „háromkirályok" elindultak, hogy ajándékokkal köszöntsék a Megváltót. Útjukon egy csillag vezette el őket Jézushoz. Ez adja alapját a betlehemezésnek. Már az advent időszakában elkezdődik az otthonok ünnepi díszbe öltöztetése, és a különféle finomságok kitalálása, és megvalósítása. A karácsony szó valószínűleg a latin creatio, vagyis teremtés kifejezésből származik. Hagyományos magyar elnevezése a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar. A nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, a kiskarácsony pedig január 1-je, Újév napja. Magyarországon a szocializmus idején próbálták minél kevésbé hangsúlyossá tenni az ünnepet, így a karácsony másnapját munkanappá nyilvánították. Magyarországon a karácsony fénypontja a hívek számára az éjféli mise, melyre december 24-én éjfélkor kerül sor. December 24-én korábban a hagyományok szerint a katolikus családok böjtöltek, és csak este fogyasztották el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma volt, melyet bableves követett, hús nélkül, és az étkezést mákos guba zárta. Magyarországon először Brunszvik Teréz állított karácsonyfát 1824-ben, de csak a 40-es években vált általánossá. A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, mely a mai napig sok helyen a karácsony része. Manapság főleg iskolákban betlehemeznek. A legtöbb faluban és városban állítanak betlehemet is, néhol élő állatok közreműködésével. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható.
|
|
|
|
|
Méhkerék Magyarország legnagyobb román lakossággal rendelkező település
|
 Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal. A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. Az 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még a 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban. 1770-ben épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. Az 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma. 1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát. Az 1960-as évektől az itt működő néptánccsoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét. A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő. A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek termesztésével foglalkozik. Nyaranta rendezik meg az Uborka Fesztivált. Az uborka vagy népiesen ugorka lédús és sok ásványi anyagot, főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó, és kalóriatartalma is különösen alacsony. Sokféle vitamint tartalmaz. A B-csoport összes vitaminját, C-vitamint, némi A-elővitamint és E-vitamint. Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják maszk vagy lemosó formájában. Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású. Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat. Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz- árok, vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Csörsz árka néven egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
