Radio:
| SzegedLIVE |
 |
|
Időjárás
|
Hőmérséklet: ° C
|
|
|
A húsvét előtti Nagypéntek a keresztény világban a húsvéti szent három nap második napja
|
 Nagypénteken Jézus Krisztus szenvedéseiről és kereszthaláláról emlékezünk meg, s egyben ekkor veszi kezdetét a harmadik napi feltámadásra való várakozás. Nagypénteken a szentmise a katolikus liturgiában elmarad, helyette igeliturgiát és áldozást tartanak a templomban, a pap pedig piros miseruhát visel, ezzel is szimbolizálva Jézus Krisztus vértanúságát. Nagypénteken János evangéliumából olvasnak fel, illetve a passiót éneklik, az oltárszekrény pedig üres a templomokban, jelezvén, hogy Krisztus nincs jelen. A keresztények körében Nagypéntek a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon világszerte ismert szokások a passiojátékok, élőképes felvonulások. Rómában minden évben a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút stációit. Nagypéntekhez babonás félelmek is kötődnek a paraszti életben. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat, nem sütöttek kenyeret, mert kővé válik, nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. SNagypéntek és Húsvéthétfő is jelentős ünnepek Magyarországon, és sok szokás öleli körbe a húséti szezont is. A hagyomány szerint ez egy szigorú böjti nap, amikor legfeljebb háromszor szabad enni, és ezek között csak egyszer szabad jól lakni, a húst teljesen mellőzve, minél kevesebb zsírt fogyasztva. A keresztény hívők ezzel az önmegtartóztatással fejezik ki bűnbánatukat és Jézus iránti szeretetüket. Ilyenkor a fő étkezésen általában levest, főzeléket vagy tésztát ettek, mellette pedig kenyeret, kukoricát, hagymát, savanyúságot, gyümölcsöt, befőttet, mézet, diót és mákot fogyasztottak. Magyarország húsvéti szokásai inkább kulturálisabbak, mint vallásosak, és gyakran a tavasz beköszöntét ünneplik. A böjt hamvazószerdán kezdődik és 40 nap után, húsvét vasárnap ér véget. A böjt alatt nem fogyasztanak húst, a hamvazószerda előtti napot húshagyókeddnek hívják. Régebben, virágvasárnap a papok az ágakat és a virágokat is megáldották. Manapság is említenek ilyenkor több virágot is az imákban, és Magyarországon a virágvasárnap nevet viseli. Húsvét vasárnap az emberek kalácsot, pirosra festett tojást és sót visznek a templomba, hogy a pap megáldja az ételt, amit aztán otthon elfogyasztanak az feltámadási szertartás után. Ilyenkor húsvéti dalokat énekelnek, húsvéti imákat mondanak és néha még a Jézus szoborral is felvonulnak. Magyarországon a tojásfestés hagyománya egészen a magyarok érkezéséig nyúlik vissza. Miután Magyarország keresztény ország lett, a tojásokat pirosra festették, ezzel szimbolizálva Jézus vérét. A tojások az örök életet jelképezik.
|
|
|
|
|
|
| |
Contact Us | Webmaster |
 Advertise with Us
 2003-2021 RMA Regional Media Foundation. All rights reserved.
|
|
|
Támogatók:
|
|
|
